Másként látják: incidens a holokauszt-megemlékezésen

Fotó: MTI/Kovács Tamás / MTI/Kovács Tamás

-

A január 27-i nemzetközi emléknap alkalmából tartott megemlékezésen Gulyás Márton, a Krétakör ügyvezetője Rétvári Bence beszéde után ment ki a színpadhoz és a német megszállás emlékművével kapcsolatban kérdezte az államtitkárt.


Rétvári a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára képviselte a kormányt a megemlékezésen. Gulyás a beszéde után ment a színpadhoz és arra kérte a kormányt, ne állítsák fel a szobrot, mert az történelemhamisító. Gulyás megkérdezte Rétvárit, miért fontos az emlékmű a kormány számára. Az államtitkár azt mondta, ő nem látja szélsőségesnek a helyzetet, a szobor történelmi tényt ábrázol. Gulyást többen arra kérték, a megemlékezésre ne hozza be a politikát. A bekiabálásokból az is kiderült, többen egyetértettek a Krétakör munkatársának mondandójával, de a módjával nem. A kormány intézkedéseit (részletesen erről és zsidó szervezetek tiltakozásáról itt írtunk) bíráló félhangos megjegyzések már Rétvári beszéde alatt is hallhatóak voltak. - - Rétvári Bence arról beszélt, soha sehol sem szabad egyetlen lépést sem engedni az emberi szabadságjogokból, az emberek egyenlőségéből és a jogvédelemből. Az államtitkár tragédiának nevezte, hogy „magyarok lőttek magyarokra”. A megemlékezésen Orbán Viktor miniszterelnök levelét is felolvasták, amiben a kormány zéró tolerancia politikájáról ír. „Nem tűrhetjük és nem is tűrjük, hogy bárkit etnikai vagy vallási hovatartozása okán megbélyegezzenek, megalázzanak vagy bántalmazzanak” A teljes levél elérhető a kormany.hu-n (pdf). Ma van a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja. 1945-ben január 27-én szabadították fel az auschwitzi haláltábort. A magyar emléknapról itt, a nemzetközi megemlékezésekről itt írtuk.

Gulyás Márton: „Minősíthetetlen”

Gulyás Márton érdeklődésünkre magánakciónak nevezte a ma történteket és azt mondta, ő szívesen beszélne még Rétvárival, aki viszont nem volt kész a párbeszédre. Gulyás a VS.hu-nak azt mondta: minősíthetetlen, hogy Botos János, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatóhelyettese az ő kérdéseit nevezi az emlékezést zavaró akciónak és megtarthatja posztját. Gulyás szerint ugyanilyen elfogadhatatlan, hogy Szakály Sándor azután is a Veritas Intézet igazgatója, hogy az 1941-es kamenyec-podolszkiji deportálást idegenrendészeti eljárásnak nevezte. A Krétakör ügyvezetője szerint Áder János köztársasági elnök javaslata, hogy a rádiók és televíziók 70 másodperces gyásszal emlékezzenek az áldozatokra és Kőrösi Csaba, magyar ENSZ-nagykövet bocsánatkérése is hiteltelen a kormány magatartása miatt.

Politikai állásfoglalás, elnémulnak a tévék és a rádiók

lan Mor, Izrael budapesti nagykövete azt mondta, a holokauszttagadás az antiszemitizmus megnyilvánulása. A zsidók elleni népirtás tagadására tett minden kísérlet törekvés a náci ideológia és az antiszemitizmus felmentésére a zsidó nép kiirtásában. Együtt-PM Bajnai Gordon, az Együtt-PM szövetség vezetője közleményében azt írta: a magyar állam elárulta a vészkorszakban halálba küldött polgárait. Bajnai szerint a kormány ma sem a 70 évvel ezelőtt történtekkel való szembenézést segíti és az alaptörvény preambulumában próbálja kitörölni a magyar történelemből ezeket az éveket. A volt miniszterelnök közleményében bírálta az emlékművet is (az Együtt-PM korábbi tiltakozó akciójáról itt számoltunk be. MSZP Mesterházy Attila, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje az évfordulóval kapcsolatban a kormányt bírálva történelemhamisításról, a felelősség elhárításáról írt és az emlékezés fontosságát hangsúlyozta. Kezdeményezi, hogy az Országgyűlés „a fajelmélettel és a zsidótörvényekkel kapcsolatos alsó- és felsőházi viták és döntések teljes jegyzőkönyvét hasonmás kiadványban adja ki és tegye elérhetővé.”

KDNP A Kereszténydemokrata Néppárt azt írta, hisznek abban, hogy az igazi védelmet az ordas eszmék és az antiszemitizmus ellen is a hiteles kereszténység képes nyújtani, amely önmagából fakadóan nem tűri a kirekesztést és mások megalázását.

DK A DK emlékezik és figyelmeztet: emlékeznek a nácizmusra, a gyilkosokra, és figyelmeztetnek, soha többé olyan demokráciát, amely nem képes megvédeni magát.

Áder János köztársasági elnök javaslatára országszerte elnémulnak a rádió és televízió csatornák este 7 órakor, hogy 70 másodperces gyásszal emlékezzenek az áldozatokra.


A Miniszterelnökség meghívásos – azaz a nyilvánosság teljes kizárásával végzett – közbeszerzési eljáráson Párkányi Raab Péter szobrászművész tervét választotta ki a náci megszállás emlékművére. A javaslatot Pásztor Tibor MSZP-s önkormányzati képviselő hozta nyilvánosságra blogján, ő azért jutott hozzá, mert az V. kerületnek a helyszín miatt hozzájárulását kellett adnia a létesítményhez. Az emlékmű teljes magassága 7 méter lesz, két fő eleme a német birodalmi sas és Gábriel arkangyal. 13 oszlop, timpanonos és architrávos kapuzat lesz alkotja még a szobor részét. - - Az V. kerületi képviselők elé került anyagban a műleírásnál szerepel például, hogy „elnyomás és elnyomott, megszálló és megszállott jelenik meg. (…) Két kultúra jelenik meg, az egyik, mely úgy gondolja, hogy erősebb (de mindenképpen agresszívebb) fölé tornyosul, rátelepszik és lecsap a másik szelídebb, lágyabb vonalú alakra, Magyarországot képviselő, megtestesítő Gábriel arkangyal figurájára.” A szobor tervét Melocco Miklós és Benedek György szobrászművészek véleményezték és támogatták felépítését. Azt írták, „az emlékműnek hűen kell tükröznie Magyarország méltóságának és függetlenségének elvesztését, monumentalitásában ki kell fejeznie a megszállás egész nemzetet sújtó tragédiáját.” Történész véleménye az előterjesztésben nem szerepel. Ungváry Krisztián történész a hvg.hu-n január 21-én megjelent írásában szedte pontokba, hogyan hamisítják meg a történelmet ezzel az emlékművel. Az első pont, hogy az „1944-es év eseményei enyhén szólva összetettebbek annál, semmint hogy a „rossz” németek és a „jó” magyarok küzdelmeként lehetne bemutatni a történteket. Eichmann maga például el volt ragadtatva itteni élményeiről, és leszögezte, biztos hogy a magyarok a hunok leszármazottai, mert ennyi brutalitást a „zsidókérdés megoldása során” sehol másutt még nem látott. Ennyit a „szelídebb, lágyabb vonalú alak”-ról…” A történelem értelmezéséről gyakoriak a viták a közép- és kelet-európai országokban, és ezek a viták gyakran emlékművek felállításákor is fellángolnak, ezek közül korábban jónéhányról írtunk már a VS.hu-n.