Máris összeült a miniparlament az Országházban

Fotó: Vs.hu/Kozma Zsuzsi / Vs.hu/Kozma Zsuzsi

-

Máris megkezdte munkáját a törvényalkotási bizottság, vagy ahogy a képviselők egymás között hívják, a miniparlament. A testület alapvető hatással lesz a törvényalkotási munkára. Súlyát jelzi, hogy a hétfői alakuló ülésre Kövér László házelnök is ellátogatott.


Az új országgyűlési törvény és Házszabály alapján létrejött törvényalkotási bizottság kiemelt fontosságú a törvényhozási folyamatban. Mostantól ugyanis az Országgyűlés csak az általános vitát folytatja le, a részletes vita a szakbizottságokba, illetve a törvényalkotási bizottságba kerül. Minden javaslathoz a benyújtott módosító indítványokat a bizottságok tárgyalják meg, majd ezek összegzése a törvényalkotási bizottság feladata. A 39 fős törvényalkotási bizottság – érdekesség, hogy a második legnagyobb bizottság 15 fős – vezetője az Országgyűlés törvényalkotási alelnöke, a fideszes Gulyás Gergely.


Kövér: a bizottságon múlik a törvényalkotás milyensége

A hétfői alakuló ülés elején részt vett az Országgyűlés elnöke is – amire Gulyás Gergely szavai szerint 1990 óta nem volt példa. Kövér László köszöntőjében elismerte: az előző ciklusban az ellenzék részéről nagyon sok kritika érte a törvényalkotási folyamatot és „ezek egy része a kormánypártok számára is akceptálható volt”. Szerinte az ekkori sietséget a válság indokolta, de ezt sosem tekintették normálisnak és Kövér László bízik benne, hogy a mostani ciklus nyugalmasabb lesz. Szerinte az új szabályokkal „érdemi, mélyebb elgondolás” lehet egy-egy törvény mögött. Mint mondta, a törvényalkotási bizottság a beérkező módosító javaslatokat egy végső törvényjavaslattá gyűrik össze, vagyis ők „az utolsó érdemi vitatkozó szó a törvényalkotás folyamatában” és így „a törvényalkotás milyensége nyugszik a vállukon”.


A kormánypártoknak nagyon sietős

A törvényalkotási bizottság azért ült össze már hétfőn délután, mert a kormánypártok a múlt heti alakuló és a miniszterelnök megválasztását célzó üléseket követő első érdemi ülésnapon azonnal megszavazták az eltérést az általuk korábban elfogadott Házszabálytól, ráadásul mindjárt két esetben is. A kilakoltatási moratórium határidő nélküli meghosszabbításának tárgyalására – az ellenzék nagyobb része által is támogatva – Házszabálytól való eltérést, az új kormánystruktúráról szóló törvényjavaslathoz pedig sürgős tárgyalást kértek és fogadtak el. Érdekesség, hogy a házszabálytól eltérésre ülésszakonként négyszer, sürgős tárgyalásra pedig hatszor ad lehetőséget az új Házszabály, és ezekből egyet-egyet rögtön az elején elhasznált a kormányoldal.


Nyilvános, de nem úgy

A törvény értelmében egyébként a bizottság ülései nyilvánosak, azonban a hétfői ülésen kiderült, hogy ez nem azt jelenti, hogy bárki jelen lehet az üléseken. A sajtó képviselői és az egyéb érdeklődők ugyanis néhány teremmel arrébb egy tévén keresztül nézhetik a bizottság ülését, vagy pedig az interneten követhetik a közvetítést.