Már Romániát is fenyegeti az orosz miniszterelnök-helyettes

Fotó: MTI/AP / Alekszandr Zemljanyicsenko / MTI/AP / Alekszandr Zemljanyicsenko

-

Dmitrij Rogozin az ukránok figyelmeztetése ellenére is megpróbált Ukrajna légterén keresztül hazajutni Oroszországba. Az ukrán légierő vadászgépei azonban földre kényszerítették.


Dmitrij Rogozin az ukránok figyelmeztetése ellenére is megpróbált Ukrajna légterén keresztül hazajutni Oroszországba. Az ukrán légierő vadászgépei azonban földre kényszerítették. Egy orosz kormányzati delegáció, élén az ország miniszterelnök-helyettesével, Dmitrij Rogozinnal pénteken a Dnyeszter Menti Köztársaság fővárosába látogatott, hogy ott ünnepelje a győzelem napját. Szombati visszaútján Rogozin gépe az ukránok figyelmeztetését figyelmen kívül hagyva  Ukrajna légterén keresztül akart visszatérni Oroszországba, ám az ukrán légierő gépei Rogozin YAK-42-ét visszaszorították Moldovába, ahol kényszerleszállást kellett végrehajtania. Mivel közben a román kormány is úgy döntött, nem ad Rogozinnak és az orosz küldöttségnek átrepülési engedélyt, a miniszterelnök-helyettes ideiglenesen Kisinyovban rekedt, és erről Twitteren is beszámolt. A románok arra hivatkozva zárták le saját légterüket az orosz kormánydelegáció előtt, hogy Rogozin neve szerepel az EU által szankciókkal sújtott orosz diplomaták listáján. Rogozinnak így meg kellett várnia az orosz hadsereg beavatkozását, akik a miniszter legújabb Twitter-üzenetének tanúsága szerint már kimenekítették a Románia és Ukrajna által körülölelt Moldovából, és épségben leszállították a Moszkvához közeli domogyedovói reptéren. A dölyfös politikus számára vélhetően kellemetlen élmény lezárásaképp Rogozin Twitteren még egy keresetlen fenyegetést is intézett Románia felé, amely így szól: „Tisztelt román urak, hamarosan elmagyarázzuk mindnyájuknak, kik is önök, és mit is gondolunk önökről.”


A félmillió lakosú Dnyeszteren Túli Terület parlamentjének elnöke levelet írt moszkvai kollégájának, és arra kérte: a Kreml alkosson törvényt, amely lehetővé teszi számukra, hogy végre csatlakozzanak Oroszországhoz. A Moldován belül autonómiával rendelkező Transznisztria lakosai legutóbb egy 2006-ban megrendezett népszavazáson 97,2 százalékos többséggel nyilvánították ki csatlakozási szándékukat, ám annak eredményét Moldova nem ismerte el, és Moszkva sem igyekezett annak érvényt szerezni. A terület függetlenségét a szintén vitatott hovatartozású Abházián és Dél-Oszétián kívül a mai napig senki nem ismerte el. Ha Oroszország úgy döntene, hogy ezúttal meghallgatja a többségében oroszok és ukránok lakta vidék kérését, könnyen új frontot nyithat Ukrajna felé. Biztonságpolitikai szakértők szerint Transznisztria annektálásával Oroszország számára megnyílhat az út Ukrajna déli területeinek elfoglalásához, amellyel elzárhatnák az országot a fekete-tengeri kijáratoktól, teljesen megbénítva annak gazdaságát. A Dnyeszter mellékén jelenleg is 1300 orosz katona állomásozik, Kijevben pedig attól tartanak, hogy a terület hivatalos csatlakozását követően Oroszország ide is jelentős erőket összpontosíthat, kevesebb mint félszáz kilométerre Odessza kikötővárosától. Moldova tavaly év végén írt alá társulási szerződést az Európai Unióval, így a nemzetközileg elismert határainak esetleges megbontása tovább mélyíthetné a nagyhatalmak közti feszültséget. A Moldovával szomszédos Románia elnöke az ukrán válság kapcsán nemrég azt nyilatkozta, Vlagyimir Putyin célja, hogy helyreállítsa az egykori Szovjetunió határait: ahol sikerül, szép szóval, ahol nem, ott tankokkal. Traian Basescu szerint ezzel a célkitűzéssel magyarázható, hogy Oroszország egy sor olyan „befagyott konfliktus” kialakulásában játszott szerepet a Fekete-tenger körül, mint a Moldovai Köztársasághoz tartozó szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság, a Grúziától elszakadt Dél-Oszétia és Abházia, illetve legújabban az Ukrajnából való kiválását megszavazó Krím félsziget.