Már nem létező adóról döntött az Alkotmánybíróság

Fotó: Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

-

Az Alkotmánybíróság szerint Alaptörvénybe és nemzetközi szerződésbe ütközik a 98 százalékos különadó, ezért nem lehet alkalmazni. A törvény tavaly év végén módosult, ez a kulcs már nem létezik, bár a „pofátlan végkielégítéseket” még adóztatják.


Egy tatabányai munkaügyi bíró indítványa alapján az emberi jogi egyezményre, illetve a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának több tavalyi döntésére hivatkozva az Ab kimondta: ellentétes a tulajdon védelmével a különadó mértéke Viszont miután a törvény vitatott része megváltozott, az Ab nem semmisítette meg, csak megtiltotta, hogy a bíróságok alkalmazzák azt.


A 98 már csak 75

December 15-én az Agrártörvény zárószavazás előtti módosításába csempészték azt a passzust, amely a „pofátlan végkielégítéseket” 98 helyett már csak 75 százalékkal adóztatja meg.

Pofátlan végkielégítést a közszféra és a köztulajdonban lévő cégek vezetői, dolgozói (és felügyelőbizottságának tagjai) kaphatnak: a kormánypártok szerint a vezetőknél (politikusoknál, polgármestereknél például) a 2 millió, a többi alkalmazottnál a 3,5 millió feletti rész számít „pofátlannak”.

A végkielégítések megadóztatása volt egyébként 2010-ben az új kormánytöbbség egyik első intézkedése. Ráadásul öt évre visszamenőleg vezették volna be a szabályt, amelyet az Alkotmánybíróság elkaszált. Cserébe az Alkotmánybíróság hatáskörét csorbították: adókérdésben például csak az alapvető jogok alapján dönthetnek, de azt sem teljes körűen: a tulajdonhoz való jog nem számít.

Az Alkotmánybírósági döntés után végül a 2010-ben kapott pénzek után kellett fizetni. Aki megtámadta, külföldön sikerrel járt: a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága több magyar ügyben már döntött, ráadásul magas összegű kártérítést is megítélt az érintetteknek. Többek között azt mondta ki a bíróság, a tulajdonhoz való jogot sértette Magyarország. Aki későn kapcsolt, annak mindegy: a befizetésről szóló döntést fél éven belül kellett megtámadni. A strasbourgi döntés ugyanis nem általános érvényű. A kormány még egyszer próbálkozott: a bíróság Nagykamarájához fordult, hogy vizsgálja felül a döntéseket, ezt azonban elutasították.

Hiába mondta ki az uniós bíróság, hogy Magyarország megsértette a tulajdohoz való jogot, a kormánytöbbség nem törölte el a szabályt. Módosította viszont az adókulcsot. A 75 százalékos kulcsot több vezető fideszes politikus is vállalható kompromisszumnak tartja. Lázár János miniszterelnökséget vezető államtitkár „édes gyermekének” nevezte a különadót. Ő volt az, aki 2010-ben kezdeményezte a sarc kivetését. A politikusok azzal érveltek, Franciaországban legitim a 75 százalékos kulcs.