Már nem csak zsidó szervezetek csatlakoztak a bojkotthoz

Fotó: MTI/Kovács Attila / MTI/Kovács Attila

-

A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata és a József Attila Kör Irodalmi Egyesület is csatlakozott a Magyar Holokauszt Emlékév – 2014 zsidó szervezetek általi bojkottjához.


„Meggyőződésünk, hogy a zsidóság tragédiájára való méltó emlékezés csak a zsidó szervezetekkel történő egyeztetés és közösen kialakított konszenzus eredményeként lehetséges” – írta Heinek Ottó (képünkön), a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának vezetője a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnökének, Heisler Andrásnak címzett levelében (PDF). Korábban Heisler kereste Heineket, a német megszállás tervezett emlékművéről kérdezte a németség magyarországi vezetőjét. Heinek Ottó levelében leszögezte, fontos megemlékezni a német megszállásról, de az emlékműnek nincs létjogosultsága.

„Az, hogy az emlékmű Németország címerállatát használja szuggesztív és egyszerű üzenet megfogalmazására, sértő a német államra és a német népre nézve”
– írta a németség vezetője, aki szerint az emlékmű a szélsőjobboldal gyülekezőhelyévé válhat. Heinek bízik abban, hogy a kormány „belátja hibáját, és a konszenzuskeresés útjára lépve eláll az emlékmű felállításának szándékától”.

A JAK is beszáll a bojkottba

„A József Attila Kör Irodalmi Egyesület (JAK) felelős civil és szakmai szervezetként elfogadhatatlannak tartja az állami emlékezetpolitika megnyilvánulásait a Magyar Holokauszt Emlékév kapcsán”
írta honlapján közzétett közleményében az egyesület. A JAK szerint a magyar kormány emlékezetpolitikája „olyan kontextust teremtett”, amely idegen az egyesület szellemiségétől. Éppen ezért ők is visszaküldik a Magyar Holokauszt Emlékév – 2014 pályázaton elnyert pénzösszeget, és megpróbálnak máshonnan forrásokat szerezni tervezett programjaikhoz.


Már többen visszaadták a pályázati pénzeket

A múlt héten több, a holokauszt-emlékévre elkülönített alapból pénzhez jutó (zsidó és nem zsidó) szervezet közölte, hogy visszaadja az állami támogatást. Így tett a Dohány utcai és a Frankel Leó utcai zsinagóga alapítványa, a Nyíregyházi Zsidó Hitközség, a Zsidó Nyári Fesztivált is szervező Zsidó Idegenforgalmi és Kulturális Központ, a Gólem Színház, a Bét Orim Reform Zsidó Hitközség, a Hanoar Hatzioni Egyesület, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, valamint a zalaegerszegi Béke-Shalom Baráti Társaság is. Az Érsekújvári Zsidó Hitközség már ezt megelőzően, január végén lemondott a magyar kormánytól kapott támogatásáról. Hétfőn a Szombathelyi Zsidó Hitközség is bejelentette, hogy lemond a Civil Pályázati Alaptól elnyert 15 millió forintos támogatásáról. A Mazsihisz által elutasított összeg 150 millió forint, amiből oktatási projekteket, szoborállítást, auschwitzi emlékutazásokat szerettek volna fizetni. Heisler András közölte, hogy a kieső forrás pótlására adománygyűjtésbe kezdenek. A Mazsihisz elnöke elmondta, bíznak a kormány bölcsességében. Heisler András megjegyezte: a helyzet súlyosságát jelzi, hogy a II. világháború óta nem volt olyan kérdés, amelyben a zsidó szervezetek ennyire egységes állásponton lettek volna.

Balog Zoltán belekötött a Mazsihiszbe

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere azt mondta az MTI-nek, hogy figyelmet érdemelnek ugyan azok a kérdések, amelyeket a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) felvet, de a bojkott és a párbeszédtől való elzárkózás szerinte rövid távú gondolkodásmódra vall (a Mazsihisz követeléseiről részletesen olvashat lejjebb, háttéranyagunkban). „Sajnálom, hogy ezt a döntést hozták, és azt is, hogy az első perctől kezdve ebbe az irányba haladt ez az ügy” – kommentálta Balog Zoltán a Mazsihisz vasárnapi közgyűlésén meghozott döntést. A Mazsihisz vasárnap azt írta határozatában, hogy a továbbiakban csak akkor vesz részt a kormány megemlékezésein, „ha a magyar kormány a holokauszt emlékezetével és feldolgozásával kapcsolatos gyakorlatán jelen határozatunk figyelembevételével változtat”. Balog Zoltán szerint a mostani vitában nem egyszerűen a kormányról és a Mazsihiszről van szó. „Van még itt 10 millió ember” – mondta. Rövid távú gondolkodásmódról tanúskodik az, „ha valakik kijelentik, hogy amennyiben bizonyos dolgok nem úgy lesznek, ahogy azt ők szeretnék, akkor bojkottálják az egészet, és elzárkóznak a párbeszédtől”. Azt is mondta, hogy elgondolkodtatónak tartja, hogy sokan évtizedek óta azt hangoztatják aktuális problémák kapcsán, hogy „az az utolsó csepp a pohárban”. Szerinte az ilyen kijelentések hiteltelenítik azokat, akik mondják. A miniszter védelmébe vette Szakály Sándort is: szerinte néhány tucat történész van csak tisztában azzal, hogy mi történt 1941-ben Kamenyec-Podolszkijban, és az elmúlt hetekig „néhány száz, néhány ezer ember hallott erről az eseményről”. Szerinte a megoldás az lenne, ha Karsai László vagy más történész nyílt tévévitára hívná ki Szakály Sándort arról, mi történt Magyarországon 1939 és 1945 között. „Ha komolyan gondoljuk, hogy a holokauszt-emlékév adjon esélyt hitelesebb tudásra és valóságos megrendülésre minél több magyarnak, akkor elkerülhetetlen, hogy nyilvánosság elé kerüljenek nem szalonképes, akár mocskos gondolatok is” – fejtette ki. Ha ez nem történik meg, akkor esély se lesz arra, hogy tisztázzák a múltat – vélekedik Balog. A Szabadság téri emlékmű kapcsán elmondta: „1990 óta változatlan a hivatalos magyar álláspont: a magyarországi zsidók deportálásában és elpusztításában megkérdőjelezhetetlen szerepe van a magyar államnak. (…) Nem lehet elosztani a felelősséget, az elkövetett bűntettekért száz százalékban a német, náci állam és száz százalékban a magyar állam kollaboránsai a felelősök” – mondta, majd hangsúlyozta: az emlékmű szerinte nem a német megszállásnak, hanem a megszállás áldozatainak állít emléket. A történelmi események megítélése körül kelet-közép-európai más országokban is viták zajlanak, sokszor emlékműállításhoz kapcsolódva, erről a VS.hu-n itt olvashat egy képes összeállítást.