Már minden politikai erőnk keménykedik az unióval

Fotó: MTI / Marjai János / MTI / Marjai János

-

A Fidesz a nemzeti érdekérvényesítést állítja Európa-politikájának középpontjába, az MSZP arról beszél, hogy konzervatív irányítás alatt az unió lerongyolódott, a Jobbik és a Munkáspárt pedig nem is feltétlenül érzi szükségét annak, hogy Magyarország az európai közösség része maradjon, sőt. Körkép a május elsejei szónoklatokból, amelyek valójában a május 25-ei európai parlamenti választásokról szóltak.


A Fidesz európai parlamenti képviselője, Szájer József a Polgári Majálison azt hangsúlyozta, hogy Magyarországot már olyan országként tartják számon Európában, amely kiáll magáért, és amelynek vannak saját megoldásai. Mint mondta, a jövőben azt erősítené, hogy a magyarok gazdasági értelemben is komoly részei legyenek az uniónak, és szűnjön meg az a láthatatlan határ, amely a tíz éve csatlakozott országok és a régebbi tagállamok között van.

Ki rongyosította le Európát?

A politikus akár a szocialista Szanyi Tiborral is szövetkezne Brüsszelben a magyar érdekérvényesítés érdekében. Csakhogy az MSZP EP-listavezetője bírálta az unió eddigi konzervatív vezetését, amely szerinte „lerongyosította Európát”. Szanyi Tibor hozzátette, ezen változtatni fognak, egyebek között kezdeményezni fogják az európai minimálbér és -nyugdíj bevezetését. A pártelnök, Mesterházy Attila szerint napról napra távolodik az ország Európától, mert Magyarországot Orbán Viktor „populista, nacionalista politikája” történelmi zsákutcába vezeti. Az MSZP majálisán és egyben európai parlamenti választási kampánynyitóján Mesterházy Attila azt mondta, populizmus azt állítani, hogy az EU Magyarország ellensége lenne, ugyanakkor a szocialisták is kritikusan szemlélik az unió működését. Szerinte várhatóan baloldali többség lesz az EP-ben, és az európai baloldal a munkahelyteremtésre, a dolgozó ember megbecsülésére, segítésére kívánja használni az uniót. Mesterházy Attila Mesterházy Attila Szájer József viszont azt hangsúlyozta, hogy az Európai Egyesült Államok gondolata a nemzeti önállóság feladását jelentené, és a magyar alaptörvénnyel is szembemegy. Ugyanakkor tévesnek nevezte azt a koncepciót is, amely Magyarország unióból való kilépését szorgalmazza.

Honnan és miért kell menekülni?

Márpedig a Jobbik ezt tenné, ha Brüsszel nem fogadja el azokat a módszereket, amelyekkel Magyarország védelmezi a magyar termőföldet. Vona Gábor elnök az ellenzéki párt majálisán „A magyar föld átjátszása idegeneknek: hazaárulás!” feliratú molinó alatt arról beszélt: a földügyekben elsősorban az apátiával kell megbirkózniuk. Morvai Krisztina, a Jobbik EP-listavezetője szintén a termőföld megvédését nevezte a legfontosabb feladatnak. Ha ez nem sikerül tárgyalásos úton, akkor ki kell lépni az Európai Unióból – közölte. Vona Gábor és Pörzse Sándor Vona Gábor és Pörzse Sándor A Munkáspárt elnöke szerint pedig egyszerűen „menekülni kell az EU épületéből”. Thürmer Gyula a budapesti Városligetben tartott beszédében ezt azzal indokolta, hogy a tíz évvel ezelőtti remények nem váltak valóra, az EU-ban ugyanis nincs teljes foglalkoztatottság, nem tudnak minden fiatalnak munkát adni, és a kisebbségek problémáit sem sikerült megoldani. Thürmer Gyula Thürmer Gyula Ez utóbbit a Fidesz EP-képviselője, Gál Kinga is olyan területnek nevezte, amelyért még sokat kell tenni. Mint mondta, küzdeni kell a kettős mércék ellen, amelyek értelmében a magyar alaptörvénnyel kapcsolatban Európa számon kérte országunkon a kisebbségi jogok érvényesítését; egyes országok kettős állampolgárságot tiltó jogszabályai esetében azonban nem lát beavatkozási lehetőséget.