Már építkezünk, és nem csak Budapesten

-

2006 óta először tűnik úgy, hogy kezd kilábalni az ország a gödörből: elkezdtünk építkezni. Ráadásul most nemcsak az állam, hanem a vállalatok is.


Ezúttal minden összejött. Jó volt az idő, még bőven volt uniós pályázati pénz, az állam csúcsra járatta a választások előtti vasút-, út- és egyéb avatásokat, és ami a legfontosabb: a vállalatok is elérkezettnek látták az időt arra, hogy újabb épületekben még többet termeljenek. Így februárban a tavalyi év azonos időszakához képest 28 százalékkal nagyobb lett az építőipar teljesítménye. epitoipari_termeles Ez azonban még mindig csak töredéke a válság előtti, illetve magyarországi viszonylatban a 2006 előtti időszak termelésének. Magyarországon 2006-ig dübörögtek az autópálya- és lakásépítések, a csúcson egy év alatt 2200 milliárd forintnyi értéket termelt az építőipar (tavaly ez az érték az 1800 milliárd forintot sem érte el). 2007-től azonban már érezni lehetett a Gyurcsány-kormány megszorításainak a hatásait, miután az uniós elvárásoknak megfelelően az állam kénytelen volt visszafogni a túlköltekezést. A 2008-ban kirobbant globális válság, majd a lakáshitelezés befagyása végképp padlóra küldte az ágazatot, 2012-ig csak vegetált. Most részben uniós forrásokból, de megint az állam uralja az építőipart, a legnagyobb növekedést (47,5%) a közműépítésekbe öntött pénz érte el februárban. Az állami beruházások jellemzik a következő hónapokat is, hiszen új szerződéseket is elsősorban vasút-, út- és közműfejlesztésekre kötöttek februárban. Ezek viszont elsősorban a vidéki Magyarországot építik-szépítik, úgyhogy várhatóan idén is folytatódik a tavalyi jelenség. Már nem Budapest húzza az építőipart. 2013-ban kivétel nélkül minden megyében bővült az ágazat teljesítménye, egyedül a fővárosban esett vissza, több mint 4 százalékkal. Igaz, az építkezések több mint egyharmada így is Budapesten zajlik.