Magyarországot súlyosan érinthetik az újabb oroszellenes szankciók

Fotó: Europress/AFP/Patrik Stollarz / Europress/AFP/Patrik Stollarz

-

Az Európai Unió külügyminiszterei hétfői ülésükön dönthetnek az Oroszországgal szembeni szankciók második szakaszáról. A magyar külügyminiszter szerint egy elhúzódó gazdasági háborúnak beláthatatlan következményei lehetnek Magyarországra is.


Az EU segítségére is rászorulhatunk

Martonyi János külügyminiszter az Országgyűlés külügyi és nemzetbiztonsági bizottságának együttes ülésén beszélt arról, hogy a szankciók kidolgozása jelenleg is tart – ennek a folyamatnak a része lesz a visegrádi országok és Németország külügyminisztereinek délutáni, budapesti találkozója. A lehetséges megoldások között szerepel „egyes emberek” uniós beutazásának megtiltása, illetve egyes vagyonok lefoglalása. A magyar diplomácia vezetője kijelentette: jelenleg semmilyen „deeszkalációs folyamat” nem látszik a Krím félszigeten, így kicsi az esélye, hogy el lehet kerülni az újabb szankciók bevezetését. Ha ezek után a helyzet változatlansága vagy romlása miatt újabb – általános gazdasági – szankciókat is be kell vezetni, az hosszú, elnyúló gazdasági háborúhoz és így beláthatatlan következményekhez vezethet - mondta Martonyi. Martonyi elismerte: az EU-n belül Magyarországot azon országok közé sorolják, amelyeket ez a forgatókönyv rendkívül súlyosan érintene. Éppen ezért a magyar diplomácia célkitűzései közé tartozik a kölcsönös figyelem erősítése, vagyis ha Magyarország gazdaságilag nehéz helyzetbe kerülne az orosz szankciók miatt, akkor azt az EU „orvosolja”.


Martonyi a józan észben bízik

Martonyi János elmondta, hogy a magyar álláspont szerint Krím elszakadása Ukrajnától minden formájában illegitim és a nemzetközi jogba ütközik, ahogyan a vasárnapi krími népszavazás is. Úgy fogalmazott: „20 ezer idegen katona jelenlétében zajló népszavazás semmilyen eredmény esetén nem lehet legitim”. Hozzátette: a félszigeten tényleges fegyveres ellenőrzés zajlik a helyi tatárokat pedig láthatóan „ki fogják zárni ebből az egészből”. Egy esetleges annexióval kapcsolatban úgy fogalmazott: ezzel lebontanák a második világháború után kialakult katonai övezeteket, amelyek a területi integritásra épülnek. Éppen ezért szerinte jelenleg hatalmas a tét és bízik benne, hogy a presztízs helyett előbb-utóbb a józan ész nyer a szembenálló felek között.


A kárpátaljai magyar egységnek jót tehet a válság

Martonyi János gyalázatos és sajnálatos merényletnek nevezte a vereckei emlékmű felgyújtását, de kiemelte, hogy a környező ruszin lakosság azonnal megkezdte az emlékmű megtisztítását, ami a ruszin-magyar szolidaritás fontos jele. A külügyminiszter szerint az ukrán válság lehetőséget ad a kárpátaljai magyar közösség egységének javítására.


A polgárháború is reális lehetőség

A Martonyi János beszámolóját követő zárt ülés után - ahol meghallgatták a nemzetbiztonsági szakszolgálatok jelentését - az összes nyilatkozó politikus párthovatartozástól függetlenül arról beszélt, hogy Ukrajnában a helyzet egyre feszültebb és a polgárháború kitörése is reális forgatókönyv. A külügyi és a nemzetbiztonsági bizottság megállapodott abban is, hogy a magyarországi választási kampánytól függetlenül heti rendszerességgel folytatja az együttes üléseket az ukrajnai helyzet miatt.