Magyarország is pénzelt szankcionált orosz oligarchát

Fotó: Europress/AFP/Kisbenedek Attila / Europress/AFP/Kisbenedek Attila

-

Az oroszellenes szankciók második köre már néhány oligarchát is elért, akik közül többen a magyar gazdaságba is beépültek az elmúlt években. Moszkva ugyanakkor olyan retorziókat tervez, amelyekkel magyar tulajdonokat is államosíthatnak Oroszországban.


Minden egyes hordó orosz olaj után egy dollárt fizetett Magyarország a Gunvor nevű svájci cégnek, amelynek tulajdonosa immár nem utazhat az Egyesült Államokba, és a vagyonát is befagyasztották az amerikai hatóságok. A magyarországi olajkereskedelem megsarcolásáról egy amerikai diplomata 2008-as, elcsípett jelentéséből értesült a világ a titkos dokumentumokat üzemszerűen kiszivárogtató portálnak, a WikiLeaksnek köszönhetően. Az értesülést azóta sem cáfolta senki, így akár a mai napig is adózhatunk a szállítmányok közvetítéséért a Gunvornak.

Amerikai szankciókkal is vígan kereskednek a magyar áramtőzsdén

Márpedig a cég tulajdonosa, Gennagyij Timcsenko egyike annak az immár több tucat orosz és ukrán politikusnak és üzletembernek, akikre lecsapott az Egyesült Államok és az Európai Unió, mondván, szekértolója a Krímet megszálló agresszív orosz politikai kurzusnak, vagyis Putyin elnöknek. Timcsenko a legbelsőbb kör tagja, Putyinhoz hasonlóan korábban az orosz titkosszolgálatnak, a KGB-nek dolgozott. Timcsenko mindeddig az évi 100 milliárd dolláros bevételt produkáló Gunvor 45 százalékát birtokolta. Az amerikai hatóságok úgy tudják, hogy a cégben közvetlenül Putyinnak is van pénze, bár ezt a társaság részéről cáfolták. Timcsenko mindenesetre a héten gyorsan megvált tulajdonrészétől, és átadta azt a cég egy másik vezetőjének. Így a Gunvor egyelőre kicsúszott az amerikaiak markából. A Gunvor egyébként közvetlenül is jelen van a magyarországi energiapiacon. 2011-ben villamosenergia-kereskedelemre kapott engedélyt az energiahivataltól, tavaly szeptembertől pedig már a magyar áramtőzsdén is jelen van. A HUPX nevű kereskedésben a Gazpromtól az E.On-ig több tucatnyian vesznek részt, a Gunvorral párhuzamosan kapott lehetőséget az árammal való tőzsdei üzletelésre a volt miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc cége, a Motim Zrt. is. Timcsenko más cégeivel is próbálkozott a magyar piacon. A vegyiparban a Szibur egy ideig a BorsodChem tulajdonosa volt, és őt sejtették a Szurgutnyeftegaz mögött is, amely pedig a Mol-ban jutott 21 százaléknyi részvénycsomaghoz. Az Orbán-kormány 2011-ben ezt a pakettet vásárolta vissza 500 milliárd forintért az oroszoktól.

Dzsúdótudáson múlhat a Déli Áramlat jövője

Az orosz milliárdosok közül még a Rotenberg-fivérek és Jurij Kovalcsuk jószágai vannak veszélyben. Előbbiek együtt dzsúdóztak Putyinnal, és ez elég volt ahhoz, hogy építőipari és gázipari cégeikkel degeszre keressék magukat. Utóbbi pedig Putyin dácsaszomszédja, nem mellesleg pedig a Rosszija Bank alapító elnöke. Rotenbergék fektették le a gázvezetéket a szocsi olimpiai faluba, amivel a sportberuházás milliárdjainak 15 százalékát söpörték be. Sztrojgazmontazs nevű cégük néhány éven belül Oroszország második legnagyobb olaj- és gázipari vállalkozása lett, és miután ez a cég építhet kompresszorállomásokat a Magyarországon is áthaladó gázvezetékhez, a Déli Áramlathoz, ezért még lehet, hogy lesznek változások ebben a projektben.

Hazai befektetési alapok is bukhatnak

A szankcionált oroszok és ukránok többsége azonban még nem azok közül került ki, akiknek olyan mértékűek lennének külföldi befektetései, hogy azok ellehetetlenülését már a partnerek is megéreznék. Különösen igaz ez az Európai Unióra, amelynek sokkal intenzívebbek a kapcsolatai az orosz és ukrán cégekkel, mint az amerikaiaknak, így óvatosabban nyúlnak a gazdasági büntetőeszközökhöz. A fémiparban érdekelt milliárdosoknak, Oleg Gyeripaszkának és Vlagyimir Potanyinnak például még csak a cégvezetőjét tiltották ki Amerikából és Európából, úgyhogy Andrej Klisasz oda is vetette Obamának, hogy mindössze egy svájci nyaralója van, legfeljebb nem jut el oda, más hátrány nem éri a szankciókkal. Ha azonban Gyeripaszka kerülne a Nyugat célkeresztjébe, már többen megérezhetnék Magyarországon is a megszorító intézkedéseket. A nikkel- és palládiumbányászatban élenjáró céget, a Norilsk Nickelt sejtik a Dunaferr tulajdonosainak a hátterében, és közvetve még itthonról is bevásárolhatunk a cég részvényeibe, az Aegon Russia részvénybefektetési alapban például Gyeripaszka cégpapírjai is szerepelnek.

Intenzíven tárgyalunk szankcionált személyekkel

A Putyin környezetében célba vett személyeknek ugyanakkor több olyan kérdésben is döntő szavuk lehet, amely Magyarországot is érinti. Az orosz állami vasutak elnöke, Vlagyimir Jakunyin már többször tárgyalt a MÁV elnök-vezérigazgatójával, Dávid Ilonával, és a megbeszéléseknek nem kicsi a tétje. Az oroszok ugyanis meghosszabbítanák a szélessávú vasútvonalukat Bécsig, és ezt Magyarország megkerülésével, Szlovákián keresztül tennék. Ezzel azonban a magyar vasút elveszítené azt a szerepét, amelyet a záhonyi átrakodó-állomásokkal eddig betöltött. Putyin pártjának szankcionált vezetőjével, Szergej Zseleznyakkal pedig éppen egy évvel ezelőtt tárgyalt a Fidesz frakcióvezetője, Rogán Antal Moszkvában. A találkozót itthon nem verték nagydobra, ám az Egységes Ororszország Párt közleményben tudatta, hogy magyar részről megígérték: megvizsgálják, mi lenne, ha dollár helyett inkább rubelben halmoznák fel a devizatartalék egy részét.

Védelmet kérnek tőlünk

A nagymenők egy része lobbizással is igyekszik megelőzni, hogy befagyasszák vagyonukat. Ukrajna leggazdagabb embere, Rinat Ahmetov egészen a legutóbbi hetekig a leváltott elnököt, Janukovicsot támogatta, most viszont 300 ezer embert foglalkoztató cégbirodalmának vezetőjeként néhány naponta állásfoglalást ad ki, amelyben az egységes Ukrajna mellett kötelezi el magát. Néhány hete személyesen is találkozott a visegrádi négyek külügyminisztereivel, köztük Martonyi Jánossal. A hazai híradások ezt a megbeszélést sem részletezték, viszont a cseh hírügynökség megemlékezett arról, és eszerint Ahmetov nem kertelt. Nyilvánvalóvá tette, hogy bevételeinek 55 százaléka Európából származik, úgyhogy ő inkább az uniós csatlakozás mellett voksolna. A VS.hu érdeklődésére a magyar külügyminisztérium csak szűkszavúan kommentálta az esetet: „a diplomaták értékelték, hogy a tüntetések idején Ahmetov az erőszak beszüntetésére és a vérontás elkerülésére szólított fel”. Úgy tűnik, Janukoviccsal szemben Ahmetovot nem is fenyegetik büntetőintézkedések.

Szükség esetén jogi védelmet kaphatunk

A szankcióval sújtott vezetők közül ugyanakkor már többen jelezték, hogy jogorvoslattal élnek. Erre meg is van a lehetőségük: a luxembourgi Európai Bírósághoz fordulhatnak, amely már iszlám terroristákkal szemben is semmisített meg uniós rendelkezést, ha azt nem találta jogszerűnek. Közben persze az oroszok sem tétlenkednek, néhány amerikai politikust már felírtak a nemkívánatos személyek listájára. További szankciók esetére pedig azt helyezték kilátásba, hogy amerikai és európai tulajdonban lévő oroszországi cégeket államosítanak. A VS.hu kérdésére Lattmann Tamás nemzetközi jogász megnyugtatásul elmondta: ha esetleg magyar cégek is érintettek lennének, akkor számukra is van jogorvoslati fórum. Oroszország is tagja az Európa Tanácsnak, így a strasbourgi bíróság ítélkezhet az ügyükben.