„Magyarország az európai egészségügy problémás gyermeke”

Fotó: Fotó: MTI/Máthé Zoltán / Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Harmincöt országból a huszonnyolcadik helyen végzett Magyarország az Európai Egészégügyi Fogyasztói Index idei rangsorában.


Bár Magyarország fenntartja az EU egészségügyi rangsorában elfoglalt pozícióját (35 országból a huszonnyolcadik), hosszú út vezet a jobb egészségügyi ellátáshoz az országban – derül ki a Health Consumer Powerhouse (HCP) nevű svéd központú cég európai egészségügyi rendszereket összehasonlító idei jelentéséből. Az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (EHCI) rangsorában Magyarország – amely a maximális 1000 pontból 546 pontot ért el – a 28. helyet foglalja el. Ez kevesebb, mint 2012. évi pontszáma (577), de sorrendi pozíciója ugyanaz maradt. A maximális 1000 pontból 870 pontot szerzett Hollandia továbbra is a rangsor élén áll. A hollandokat Svájc, Izland, Dánia és Norvégia követi a sorban. A tanulmány 35 országot érint. Magyarország az európai egészségügy problémás gyermeke – jegyezte meg Arne Björnberg, a HCP elnöke és kutatási vezető. A késő 1940-es évek óta államilag finanszírozott egészségügyi rendszerrel rendelkező országról lévén szó, figyelemre méltó, hogy sem a terv-, sem a piacgazdaság iránt elkötelezett kormányoknak nem sikerült az egészségügyi rendszer megreformálása a modern Európában elvárható eredményeket nyújtó szinten – tette hozzá a kutatás vezetője.



Így fejlesztené a magyar egészégügyet az EHCI

Néha előfordul, hogy egy adott ország nem saját eredményeinek romlása, hanem mások erősebb teljesítménye miatt veszít indexpontokat. Úgy tűnik, ez történt idén Magyarország esetében. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a legtöbb terület fejlesztésre szorul: a jogok és a tájékoztatás például ilyen. A betegek iránti ellenséges hozzáállás, a romló egészségügyi eredmények és a növekvő egyenlőtlenség kockázata is problémát jelent – figyelmeztet Dr. Björnberg. Sarkalatos pont a megelőzés javítása, valamint az alkoholfogyasztás és a dohányzás arányának csökkentése. Reményre ad okot ugyanakkor az antibiotikumok alacsony arányú használata, amely csökkenti a rezisztens fertőzések elősegítésének kockázatát.

Úgy tűnik, hogy az EHCI rangsorban a biztosításból finanszírozott egészségügyi rendszerek (ún. „Bismarck-rendszerek”) egyre jobban teljesítenek az adóból finanszírozott rendszerekkel („Beveridge”) összehasonlítva. Találhatunk példákat a sikeresen működő, adóból finanszírozott egészségügyi rendszerekre is, de ez elsősorban a kis méretű, gazdag országokban, például Dániában, Izlandon és Norvégiában megfigyelhető. Az egészségügyi szempontból legjobban teljesítő országok döntő többsége biztosításalapú rendszerrel működik, ilyen például Hollandia, Svájc, Belgium, Németország és Franciaország.

Kórház

A válság szélesíti a szakadékot

Az EHCI a 2005-ös kezdéstől kezdve most először észlel növekvő egészségügyi szakadékot Európa gazdag, pénzügyileg stabil részei és a szegényebb, válság által jobban sújtott régiók között. 2013-ban az index első felében alig található közepes jövedelmű ország. A kezelési eredmények – mint például a rák- vagy csecsemőhalandóság terén – az európai országok folyamatosan javuló tendenciákat mutatnak, de itt is eltérő eredményeket okozott a válság. Ugyanis a megszorítások kevésbé érintették a gazdagabb országok eredményeit, míg a szegényebbek jobban leszakadtak ezen a területen is. Fotó: MTI/Máthé Zoltán/Szigetváry Zsolt