Magyar-norvég meccs a pályázati milliárdokért

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt / MTI/Szigetváry Zsolt

-

Lázár János levelére reflektálva az Ökotárs Alapítvány igazgatója úgy nyilatkozott, nincs közük egyetlen párthoz sem. A norvég nagykövetség szerint a pályázati pénzeket az államtól független szervnek kell kezelnie. Lázár maga szeretné kézbe venni a pályázati pénzek menedzsmentjét.


Korábban megírtuk, hogy Lázár János levélben fordult a norvég kormány egy tagjához, azzal a panaszával, hogy a Norvég Civil Támogatási Alap magyar civil társadalom fejlesztésére szánt pénzeit az az Ökotárs Alapítvány kezeli, melynek az államtitkár szerint LMP-s kötődései vannak. Lázár helyettes államtitkára, Csepreghy Nándor azt mondta, azt szeretnék, ha a norvégok a magyar kormánnyal konzultálva döntsenek a pénzek odaítéléséről. Megkérdeztük az alapítvány igazgatóját, Móra Veronikát, mi igaz a levélben leírtakból. „Az Ökotárs Alapítvány egy pártoktől független civil szervezet, az, hogy a magánszemélyeknek van pártszimpátiájuk, magánügy. Mindazok a hivatkozások, amik a Magyar Nemzet cikkben (itt jelent meg először a Lázár leveléről szóló hír - a Szerk.) voltak, több évesek és meglehetősen áttételes kapcsolatot jeleznek” - mondta Móra. Lázár levelében azt írja, Foltányi Zsuzsa az alapítvány stratégiai tanácsadója 2010-ben az LMP listáján szerepelt, a párt társelnöke, Schiffer András is kapcsolatban állt az alapítvánnyal, valamint Kaufer Virág egykori LMP-s parlamenti képviselő pedig mint pályázati értékelő vesz részt a konzorcium munkájában. Móra Veronika ezt úgy cáfolta, hogy Foltányi 2009-ben az Európai Parlamenti lista huszonvalahányadik, tehát biztosan nem befutó helyén volt, őt mint az Ökotárs Alapítvány igazgatóját jelölték a Nemzeti Civil Alapprogramnak az elnöki posztjára, ahova akkor egy főt jelölhetett az Országgyűlés, ő volt az LMP jelöltje. Schiffer András pedig még 2007-ben vett részt egy díj zsűrizésében, akkor, amikor az LMP még sehol sem volt.   Hozzátette: a támogatási program lebonyolítását egy négy alapítványból álló konzorcium végzi, amelynek a vezetője az Ökotárs Alapítvány. További tagjai az Autonómia Alapítvány, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (DemNet) és a Kárpátok Alapítvány-Magyarország, melyek mind pártoktól független szervezetek. Arról még nem hallott, hogy más, a norvég alap által támogatott országokban is felmerült volna-e, hogy a kormány bele szeretett volna szólni a pénzosztásba. 


Norvégia szerint szó sincs politikáról

Megkerestük a norvég nagykövetséget is. Ők azt mondták, tavaly már egyszer megjelent egy cikk a Heti Válaszban, mely akkor Soros György alapítványával hozta összefüggésbe a norvég alapot. Erre akkor Tove Skarstein norvég nagykövet írásban reagált, melyben leírta, hogy az alapok kezelésére Magyarországon nyílt pályázati eljárás keretében választották ki a fent említett konzorciumot, az alapján, hogy ez bizonyult a legmegfelelőbb pályázónak az államtól való függetlenségére, a magyar civil szektorhoz fűződő szoros kapcsolódására, pályáztatási tapasztalatára, valamint menedzsmentjének kapacitására való tekintettel. Levelében a nagykövetasszony hozzátette, a Norvég Civil Támogatási Alap nem támogat pártpolitikai mozgalmat vagy tevékenységet. Ám az olyan szervezetek, melyek tevékenysége a állampolgári jogok és szabadságok, a jogállamiság és a kisebbségek védelmére irányul és az aktuális kormányzat - legyen az bármilyen összetételű - egyes szakpolitikáival szemben kritikusak, továbbra is jogosultak lesznek támogatásra. Bár a nagykövetet személyesen nem értük el, a norvég nagykövetség úgy nyilatkozott, kitartanak tavalyi levelükben foglalt álláspontjuk mellett.

Mi az a Norvég Alap?

Nem is egy, hanem két alapról van szó, az EGT Alapról és a Norvég Alapról, és nem csak Norvégiáról. Norvégia, Izland és Liechtenstein mint donor országok hozták létre, mert az unióval együtt alkotott Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjaiként gazdasági kedvezményekben részesülnek, viszont az EU finanszírozásához nem járulnak hozzá, ugyanakkor érdekük a térség országai közti különbségek kiegyenlítése. A Norvég Alap kedvezményezett országai az EU-hoz 2004 óta csatlakozott 12 tagállam, köztük Magyarország (40 milliárd forintos támogatással). Az EGT Alap e 12 országon kívül támogatja Görögországot, Spanyolországot és Portugáliát. Minderről itt tájékozódhat részletesen. Elemzésünket a magyar civil szervezetek külföldi bevételeiről itt olvashatja.