Magyar miniszter a kazah nemzetvezető könyvének bemutatóján

Fotó: RIA Novosti / Aleksey Nikolskyi / RIA Novosti / Aleksey Nikolskyi

-

Fazekas Sándor köszöntőt mond a „nursultan nazarbajev önéletrajz" című könyv bemutatóján - keltette fel érdeklődésünket a kormány.hu. Azután kiderült, inkább NURSULTAN NAZARBAJEV-ről van szó, az elnökről, aki Kazahsztánt függetlenné válása (1991) óta vezeti - sajátos módszerekkel. Magyarország pedig Kazahsztán legnagyobb barátja - tudtuk meg a helyszínen.


A könyvbemutató kazah résztvevői felváltva a írót (Nazarbajev hivatalvezetőjét) és az elnököt magasztalták, a kahaz nagykövet például „megállás nélkül” olvasta ki az egyébként nem rövid művet, ami amúgy nemcsak az elnökről szól, hanem Kazahsztán elmúlt 25 évéről is.

A könyvet a magyar előtt orosz, angol, arab, kínai és német nyelven is kiadták - nagylelkű emberek támogatásával.

A „Kazahsztán legnagyobb barátjaként számon tartott Magyarország vidékfejlesztési minisztere” másodikként kapta meg a szót.

Fazekas Sándor a helyszín (Magyar Tudományos Akadémia) apropóján Széchenyi István apjával indított, aki „nagy gondot fordított a fia nevelésére. Azt vallotta, hogy az ember olyan, mint egy könyv. Az ifjúság a bevezetés, ha ez jól van megírva, akkor jó írót várhatunk.”

„Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a kazah-magyar barátság bevezetője jól van megírva, hiszen a kazah-kun rokonság és 1500 év történelem az, ami összeköt bennünket” - kedveskedett a miniszter.

A miniszter rövid beszédébe szőtte, hogy Magyarország ismerte el elsőként Kazahsztán függetlenségét, „bár azt aligha gondolta akkor valaki, hogy ilyen nemzetépítésnek lehetünk tanúi”. Kazahsztán a nemzetközi közélet fontos szereplője, a magyar-kazah kapcsolatok is bővültek az elmúlt időszakban.

„Kazahsztán fontos szerepet tölt be a keleti nyitás politikájában” - adta meg kérdés nélkül a magyarázatot arra, miért vett részt egy könyvbemutatón. (Az indoklást egyébként szerettük volna tőle magától hallani, de rohannia kellett, így az eseményt sem tudta végigülni, elmenőben csak a kazah tv-nek állt meg pár percre nyilatkozni, többek között a kazah függetlenség eredményeiről.)

A könyvről egyébként csak pár szót mondott - minthogy fontos kiadvány, történelmi munka is, a világ egyik leggyorsabban fejlődő országának létrejöttébe lehet betekintést nyerni, míves munka, amely erősítheti a két nép közti barátságot.


Kazahsztán – ahol az emberiség fejlődése új szakaszba lépett

A diktatórikus államberendezkedés egészséges piaci szemlélettel ötvöződik Kazahsztánban, és ezt már jó néhány évvel ezelőtt a fejünkre olvasták. A kazah energiaügyi miniszter 2007-ben világosan értésére adta az alternatív energiaforrások után puhatolózó magyar küldöttségnek, hogy „ha majd növelik a kitermelést, a gázt arra szállítják, amerre a leggazdaságosabb”. Ez pedig nem az azóta becsődölt európai kezdeményezés, a Nabucco nevű vezeték, hanem éppen a kikerülni szánt orosz infrastruktúra. Beletelt néhány év, amíg ezt az egyszerű tételt Európa és Magyarország is belátta. A világ 11. legnagyobb olajkészletével rendelkező kazah gazdaság ezer szállal kötődik az oroszhoz, amely egy ma még vámuniónak nevezett, de a későbbiekben akár ennél is szorosabb szövetségen keresztül a jövőben is magához igyekszik kötni az érdekszférájába tartozó államokat, köztük Kazahsztánt. Ukrajna példáján látható, mi történik, ha valaki nem vállalja ezt a keleti orientációt, és a kazahok nem is hadakoznak ez ellen. Az ENSZ közgyűlésében tartózkodtak, amikor a Nyugat – és így Magyarország is – elítélte a Krím orosz bekebelezését. Nurszultan Nazarbajev szobra a Kazahsztán első elnöke nevű parkban, Almatiban Nurszultan Nazarbajev szobra a Kazahsztán első elnöke nevű parkban, Almatiban

Megértő társakra leltünk

Politikai orientáció ide vagy oda, a keleti nyitás jegyében Kazahsztán is az egyik célpontja a magyar diplomáciának. Orbán Viktor két évvel ezelőtt személyesen fejtegette a kazah elnöknek, hogy a válságba süllyedt Európával szemben milyen megértésre lelt kormánya a keleti országokban. Mint mondta: „értik, hogy mi illúziók, dogmák és ideológiák helyett a gazdaságunkat valóságos alapokra, valóságos, mondhatni kézzel fogható értékekre akarjuk építeni”. És valóban: a nyersanyagban dúskáló, feltörekvő kazah gazdaság az elmúlt években 5-10 százalékos növekedést produkált, még az egy főre jutó GDP is sokszorozódott, nemhogy az elit életszínvonala. Nem véletlenül hívja fel a magyar Külgazdasági Hivatal a befektetők figyelmét a luxuscikkek iránti igényre. Elég csak megcsodálni a főváros, Asztana futurisztikus építményeit. Az elnöki palotából olyan kilátás nyílik a városra, mintha egy selyemfestményt néznénk Az elnöki palotából olyan kilátás nyílik a városra, mintha egy selyemfestményt néznénk A legnagyobb magyar vállalatok igyekeznek is kiaknázni a lehetőségeket. A Mol 250 millió dolláros befektetéssel várhatóan jövőre kezdi meg a kazah olaj kitermelését, és a magyarországi gyógyszergyárak, a Richter és az Egis is fontos piacának tekinti a 17 milliós Kazahsztánt.

Van még perspektíva

A nyomulás eredménye: az árukivitelünkben nagyjából ott tartunk, mint a válság előtt. Igaz, a kazah áruk sem árasztottak el minket (a gabonájuk például komoly versenytársa a magyar agrártermelőkéének). Az összességében évi 46 milliárd forintnyi export azonban még mindig csepp a tengerben. Ennyi árut a letteknek, a litvánoknak vagy a norvégoknak is szállítunk évente, miközben Németországba ennek majdnem 150-szerese a magyar kivitel. kazah_áruk Úgy látszik, Nurszultán Nazarbajevnek még annál is szebbeket kellene mondani, mint amit Orbán Viktor kormányfő két éve megtett: „Lenyűgöz Kazahsztán fővárosa. Ez a város azt szimbolizálja, hogy az emberiség fejlődésének új szakaszába lépett.” Bár kétségtelenül látványos épületeket húztak fel az elmúlt években a kazah fővárosban, mindez azonban elsősorban a vezető dicséretét szolgálja. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy ebben a városban méretes domborműve van Nazarbajev elnöknek, míg a szovjet idők fővárosában, Almatiban a róla elnevezett parkban, egy Kazahsztán nevű, bronzból, gránitból és márványból készült kompozíció közepén áll  a 2010-ben a parlamenttől a nemzet vezetője címet is megkapó Nazarbajev négyméteres szobra.

- - - - - - - - - - - - Az elnöki palotából olyan kilátás nyílik a városra, mintha egy selyemfestményt néznénk Az elnöki palotából olyan kilátás nyílik a városra, mintha egy selyemfestményt néznénk A kazah elnöki palota és a washingtoni Fehér Ház közötti hasonlóság nem véletlen A kazah elnöki palota és a washingtoni Fehér Ház közötti hasonlóság nem véletlen - - - -

Nurszultan Nazarbajev 25. éve Kazahsztán élén

Nazarbajev alacsony sorból futott be karriert. Egyszerű vidéki földműves család tagja (mások szerint egy juhász fia), aki egyszem fiúból vált világszerte ismert politikai személyiséggé. Előtte még a fém és acéliparban is dolgozott, "bronz és vasöntéssel foglalkozott” - hangzott el a könyvbemutatón. A szovjet idők legvégére ért fel a kazahsztáni politika csúcsára, amikor ő lett a Kazah Kommunista Párt főtitkára – a pártállami időkben ez az ország (szovjet tagköztársaság) első számű vezetői tisztségét jelentette. A Szovjetunió felbomlásával Kazahsztán 1991-ben független állam lett, Nazarbajev pedig elnök. És több választás, újraválasztás és törvénymódosítással lehetővé tett ismételt újraválasztás utáni ma is ő az államfő, 2010 óta pedig teljes jogi immunitást élvezve a „nemzet vezetője” is. Akit ez az életút mélységesebben érdekel, az megnézheti az elnök honlapján ezt a dokumentumfilmet – már most szólunk, hogy kazahul nem kell tudni hozzá, mert Nazarbajev maga is oroszul mesél benne: „Nazarbayev.Live” dokumentumfilm Akinek elég egy rövidebb válogatás a kazah elnök gondolatvilágából, annak összegyűjtöttünk néhány idézetet tőle – a forrás szintén az elnöki weblap: „A hatalom azt jelenti, hogy a legfontosabb a felelősség.” „Számomra az első, hogy minden egyes kazah állampolgárra gondoljak.”  „Annak ellenére, hogy a totalitárius rezsim helyrehozhatatlan károkat okozott nemzeteinknek, soha nem állította le a gazdaság fejlődését, kulturáink kölcsönös gazdagítását, a tudományt és az oktatást. Mindig emlékeznünk kell arra, hogy népeink együtt védték meg szabadságukat és függetlenségüket a Nagy Honvédő Háborúban, gyorsan helyreállították a lerombolt gazdaságot és embert küldtek az űrbe.” „Aki törekszik a győzelemre, nyer.” „Mindenkinek kell sportolnia. A sport erősíti a lelket.” „A nemzetközi problémákkal nem lehet megszokott módon foglalkozni.”