Magyar kutatók: jobban hasonlít a kutya az emberre, mint hittük

Fotó: Europress/Getty Images/Justin Sullivan / Europress/Getty Images/Justin Sullivan

A világon először hasonlították össze a kutya és az ember agyműködését magyar kutatók, akik kimutatták, hogy a kutya agyában éppúgy létezik egy fajtársak hangjára érzékeny terület, mint az emberében. A világsajtó is felfigyelt a magyar tudósok eredményeire.


A kutya agya az emberéhez hasonló módon érzékeli a hangokban rejlő érzelmeket is – olvasható a kutatók Current Biology tudományos folyóirat friss számában megjelent tanulmányában. A két faj közti kommunikáció sikerének ez lehet az egyik titka. A hírre a világsajtó is felfigyelt: írt róla a Scientist, a New Scientist, a Smithsonian Magazine, a Discovery News, a LiveScience, a Daily Telegraph, a Haaretz, az Australian, a Wired, a Los Angeles Times és nem utolsósorban a BBC is. Sokkal kézenfekvőbb az ember szociális funkcióit a kutyáéval összehasonlítani, mint például a majmokéval – magyarázta az MTI-nek Andics Attila, a kutatócsoport munkatársa. Azért is izgalmas a kutya és az ember agyműködésének összevetése, mert törzsfejlődési szempontból viszonylag távol állnak egymástól, legutóbbi közös ősük mintegy 100 millió éve élt a Földön – szemben például a makákóval, amellyel közös ősünk „csupán” 30 millió éves. Keveset tudunk arról, mennyire hasonlóak azok a folyamatok, amelyekkel a szociális információt a két faj feldolgozza, mivel eddig nem tudtunk „belenézni” a kutya agyába – tette hozzá Andics Attila. Vizsgálati helyzetben a kutyák rendkívül készségesek, láthatóan örülnek, hogy ott lehetnek, más fajokhoz képest ezért könnyebb nagy egyedszámban is tanulmányozni őket. A kutatócsoport most a két faj hangokra adott reakcióit vizsgálta, mert az ember esetében mintegy 14 éve ismeretes, hogy létezik egy agyterület, amely különösen érzékenyen reagál a fajtársak hangjaira. Sokak szerint fontos evolúciós lépés lehetett ennek a területnek a megjelenése a nyelvi képességek kialakulásában – hangsúlyozta Andics Attila.

Hasonló a kutya- és emberagy

A kutatók úgy vélik, hogy két fő eredményt hozott a kutatás. Az egyik, hogy a kutyák agyában is találtak a fajtársak hangjára érzékeny területet, ráadásul körülbelül ugyanott is helyezkedik el, mint az emberi agyban. A vizsgálatban résztvevő alanyoknak (kutyáknak és embereknek) érzelemmel teli hangokat közvetítettek – morgás, vad vakkantás, nyüszítés, sírás, játékos vakkantás, nevetés –, és azt nézték, hogyan hat az érzelmi töltet változása a kutyákra és az emberekre. A másik kulcseredmény az, hogy a kutyák agya az emberéhez nagyon hasonlóan dolgozza fel az érzelmi információkat. Ha az érzelem pozitívabb, körülbelül ugyanaz a korai hallókérgi agyterület reagál érzékenyebben embernél és kutyánál is, függetlenül attól, hogy ember- vagy kutyahangot hallanak – mondta Andics Attila. A kutatók úgy vélik, a két faj közötti kommunikáció sikerét nagyban segíti, hogy azonos agyterületek hasonlóan reagálnak a hangok érzelmi töltetére.


Akad különbség is

A kutyák teszteléséhez nélkülözhetetlen volt, hogy az emberekhez hasonlóan mozdulatlanul feküdjenek az MRI-készülékben. Gácsi Márta etológus, a kutatócsoport munkatársa erre olyan tréninget fejlesztett ki, amely az úgynevezett modell-rivális technika egyes elemeit alkalmazza. Ez annyit jelent, hogy míg egy tapasztaltabb kutyát dicsértek, jutalmaztak a mozdulatlan hasalásért a szkennerasztalon, egy másik, tapasztalatlanabb kutya az asztal mellől figyelhetett és így hamarosan már alig várta, hogy ő lehessen a következő. A kutatók megmérték a kutyák és az emberek agyi aktivitását, miközben összesen csaknem kétszáz, a nyüszítéstől és zokogástól egészen a játékos csaholásig és nevetésig terjedő kutya- és emberi hangot közvetítettek nekik. Megfigyeltek különbségeket is: az ember hallókérgi területeinek csak három százaléka aktiválódik erősebben a nem élőlénytől származó zajokra, míg kutyáknál ez az arány 48 százalék. Tehát az emberi hallókéreg szinte teljesen az emberhangokra optimalizálódott, a kutyáé ennél sokkal heterogénebb – összegezte Andics Attila.

Értjük a kutyaugatást

Az MTA–ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársai több mint húsz éve foglalkoznak a kutyák viselkedésének kutatásával. Azért a kutyák állnak a vizsgálat középpontjában, mert több tízezer éve élnek az ember közelében, hasonló társas környezetben, hasonló ingerek között. Korábban például bebizonyították: az emberek értik kutyák hangjait, képesek arra, hogy felismerjék milyen hangulatban vannak az ebek.