Magyar jelentés adhat lökést a kisebbségvédelemnek Európában

Fotó: MTI/MTVA / Kovács Attila

-

Ne csak akkor foglalkozzanak nemzeti kisebbségi ügyekkel, „amikor ezek robbannak” – érzékeny témában fogadott el magyar jelentést az Európa Tanács. A magyar külügy és az RMDSZ is úgy látja, fontos előrelépés történt a kollektív kisebbségi jogok és autonómiatörekvések elismerése felé. Nagy kérdés, hogy jobb lesz-e ennek hatására a kisebbségek élete Lisszabontól Ankaráig, illetve Bergentől Vlagyivosztokig az Európa Tanács 47 tagországában.


Április 8-án fogadta el az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlése strasbourgi ülésén a KDNP-s országgyűlési képviselő, Kalmár Ferenc András jelentését a nemzeti kisebbségek európai helyzetéről, illetve jogairól. Ez kötelezővé teszi az Európa Tanács minden, még érintett tagállamának a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény, valamint regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájának aláírását. A jelentést most külön is bemutatta a Külügyminisztériumban (KüM) Németh Zsolt államtitkár, Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár és maga a szerző, Kalmár Ferenc András. Az egyezmények szerint a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a nemzeti kisebbségek nyelvének hivatalos használatát lakhelyükön, és ezeknek a közösségeknek a jogvédelmét is kiemelt politikai célként kell kezelni. A jelentésíró Dél-Tirol példáját hozva hangsúlyozta: a kezdeti szembenállás, majd egymás mellett élés után jó lenne, ha egész Európa eljutna legalább az együttélés fázisába – bár Kalmár Ferenc András szerint az egymásért élés lenne a leginkább üdvözítő.

Nem „hagyományos”, de a lényeg ugyanaz

A jelentéstervezet eredetileg a hagyományos (őshonos) nemzeti kisebbségekről szólt: olyanokról, amelyek évszázadok óta ugyanott élnek, közös identitással. Egy módosító indítvánnyal a „hagyományos” kifejezés mégis kikerült a szövegből, a tartalmi rész lényegében viszont nem változott. A jelentés továbbá a kisebbségek kollektív védelmének igényét is tartalmazza: korábban csak a kisebbségekhez tartozó egyének védelmének igényét ismerték el. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) és a Külügyminisztérium üdvözölte a jelentés elfogadását, és arra hívta fel a figyelmet: a határon túli magyarok szempontjából fontos, hogy az ET kiállt az autonómiaformák mellett azzal, hogy elismerte: a különleges státusú régiók, ott, ahol már léteznek, stabilitást és jólétet teremtettek. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, romániai miniszterelnök-helyettes a jelentést a kisebbségvédelemben elért áttörésnek nevezte.

Bővülő mozgásteret lát a külügy

Németh Zsolt külügyi államtitkár szerint a jelentés elfogadása kibővíti a magyar diplomácia mozgásterét. Kiemelte azt a részt, amely a területi autonómiamegoldások gyakorlatba ültetéséről szól, és amelynek
„komoly aktualitást ad az a konfliktus, ami Ukrajna és Oroszország közt feszül.”
A fideszes politikus szerint az erőszakos elszakítási és egyesítési törekvések növelik az instabilitást, míg a magyar diplomácia arra törekszik, hogy „a decentralizációval növelje a stabilitást”. Répás Zsuzanna kiemelte: válasz ez a jelentés azokra a felvetésekre, hogy van-e nemzetközi támogatás a nemzeti kisebbségi törekvések mögött.
„A törekvéseknek, amelyeket a szomszédos országban élő magyar közösségek megfogalmaznak, legyen nemzetközi jogi támogatása”
– fogalmazta meg a jelentés szándékát Répás Zsuzsanna. Kalmár szerint 2003 óta mintha leült volna a nemzeti kisebbségek kérdése. Ő erdélyi születésűként viszont úgy gondolta, ezekkel a témákkal
„nem csak akkor kell foglalkozni, mikor robbannak”.
Répás aktuálisnak és fontosnak nevezte, hogy az ET megszavazta: a történelmi régiókat figyelembe kell venni egy régióreform végrehajtásánál, függetlenül a gazdasági érdekektől.

A romák ügye is megér egy misét

Arra a kérdésre, hogy Kárpátalja és a székely autonómia ügyét miként érintheti a jelentés, Répás elmondta: az ET nem tud kikényszeríteni semmit, de iránymutatást ad. Szerinte nem véletlen, hogy Romániában olyan élesen reagáltak a jelentésre. Arról, hogy a jelentés hatással lehet-e a szlovák nyelvtörvényre vagy a marosvásárhelyi egyetem orvosi karának ügyére, Kalmár elmondta: a jelentés az oktatáshoz való joggal kapcsolatban felhívja a tagállamok figyelmét arra, hogy erősítsék az anyanyelvű oktatást. Hozzátette: a jelentés azért nem szól a romákról, mert a 12-13 milliós európai kisebbséget nem féloldalon, mellékvágányként kell elintézni, ügyük „megérne egy külön jelentést”.