Magyar állami támogatással újítják fel a szabadkai zsinagógát

Fotó: Wikimedia Commons

-

Jelenleg a világ tíz legveszélyeztetettebb zsinagógája közé tartozik, a hetvenes évek óta próbálják rendbe szedni. A magyar állam 100 millió forintig terjedő anyagi támogatást ígért belső terének felújítására.


Szabados Róbert, a szabadkai zsidó hitközség elnöke az MTI-nek elmondta: már folyik a zsinagóga külső részének felújítása, csak az északi homlokzat felújítására kell még anyagi támogatást szerezni. A magyar állam most 100 millió forintig terjedő hozzájárulást ígért a zsinagóga belső terének felújításához. Szabados erről pénteken folytatott beszéléseket Orbán Viktor miniszterelnökkel. Hozzátette: az építkezés ideje alatt az úgynevezett téli, kis zsinagógát használják. A magyar szecesszió stílusában épült szabadkai zsinagógát 1902-ben adták át. Az épületet Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti műépítészek tervezték, az üvegablakok pedig Róth Miksa műhelyében készültek. Ez Európa második legnagyobb zsinagógája, csak a budapesti Dohány utcai zsinagóga előzi meg. Az 1970-es években bedőlt az egyik kupolája, és az épület majdnem összedőlt, felújítása azóta is tart. Az UNESCO 1989-ben javasolta, hogy nyilvánítsák az épületet a világ kulturális örökségének részéve, 1990-ben pedig bekerült Szerbia kiemelt jelentőségű műemlékei közé is. Jelenleg a világ tíz legveszélyeztetettebb zsinagógája közé tartozik. A zsinagógában utoljára a 2000-es évek elején tartottak szertartást. A második világháború idején hatezer főt számláló szabadkai zsidóság többsége az auschwitzi koncentrációs táborba került, ahonnan csak kevesen tértek haza. Ma mindössze 250-en élnek Szabadkán.