MagNet Bank: nem hibáztunk a bissau-guineai számlák nyitásakor

-

A MagNet Bank elnöke szerint a pénzintézet alkalmazottai nem követettek el szabálytalanságot a bissau-guineai számlák nyitásakor. Fáy Zsolt közölte, hogy a Simon-ügy kirobbanása után lefolytatott belső vizsgálat szerint az elmúlt hónapokban a bank 40 ezer ügyfele között felbukkant kilenc „afrikai” is. Fáy szerint mind a kilenc „bissaui” ügyfél 2013. november és 2014. február között jelentkezett be a banknál.


A bankelnök szerint minden esetben követték a megfelelő előírásokat, és a rendelkezésre álló dokumentumok alapján ellenőrizték az adatok valódiságát. A bank nem vonhatta kétségbe az afrikai okmányok eredetiségét, hiszen azokat az adott ország hatóságai állították ki. Fáy Zsolt elmondta, hogy az egyedi számlákról a banktitkokra vonatkozó előírások miatt nem nyilatkozhat, a „bissauiak csoportjáról” viszont annyit elárulhat, hogy közülük nyolcan az Andrássy úti fiókban személyesen nyitották meg számlájukat, egyikük személyazonosságát pedig internetes számlaigénylés után az ügyfél lakásán ellenőrizték az alkalmazottak. A „csoport” nyolc tagjánál a nyitás után egyáltalán nem volt pénzmozgás a számláján, így azokról pénzmosás gyanúja miatt sem kellett figyelni. A kilencedik „bissaui” pénzbefizetéseiről viszont a tiltás miatt nem adhatnak ki hivatalos adatokat a nyilvánosság számára.


Korábban megírtuk, hogy Simon Gábor, az MSZP volt elnökhelyettese mellett további nyolc magyar állampolgárnak is volt bissau-guineai útlevélre nyitott számlája a MagNet Bankban. Simonról már korábban kiderült, hogy az afrikai okmány segítségével 75 millió forintnak megfelelő összeget tartott Gabriel Derdak bissaui állampolgárként a pénzintézetben. Bissaui papírokkal nyitott számlája volt Simon segítőjének, Welsz Tamásnak és Fürst György, korábbi VI. kerületi szocialista alpolgármesternek.
 


Miért éppen a MagNet?

A titokzatos bissua-guineai számlatulajdonosok elvileg azért is választhatták a MagNet Bankot, mert különleges, úgynevezett közösségi bank. Ez azt jelenti, hogy az ügyfelek információt kapnak arról, mekkora profitot keresett rajtuk a pénzintézet, sőt bele is szólhatnak abba, mire költi a bank a nyereségét, a számlatulajdonosok támogathatnak számukra fontos társadalmi célokat ebből az összegből. A szabadságnak persze vannak korlátjai is, de jellemző példa, hogy a bank számlavezetése ingyenes, viszont az ügyfelekkel közölték, hogy az valójában átlagosan 537 forintba kerül. Ezért a bank felajánlja ügyfeleinek, hogy ha mégis hozzá akarnának járulni a költségekhez, akkor bátran tegyék, száztól ezer forintig várják a felajánlásokat.

A tulajdonosok

Így tehát lehet, hogy ez a szokásostól eltérő pénzügyi világnézet vonzotta a „bissuaiakat”. Ám lehet, hogy más. Ennek mibenlétét a VS.hu sem tudja, az azonban elmondható, hogy a MagNet Bank tulajdonosai egy ismert milliárdossal karöltve vágtak bele az üzletelésbe, még a kilencvenes évek elején. A szocialistákkal évtizedek óta jó kapcsolatot ápoló Leisztinger Tamás és a MagNet Bank tulajdonosai, Fáy Zsolt és Rostás Attila tankörtársak voltak a Műegyetemen, és 1991-ben közösen alapították meg a No-Com Kft.-t, majd ezt követte több más cég, köztük a kárpótlási jegyek bizniszére épülő HB Westminster Rt. Tény azonban, hogy 1995-ben elváltak útjaik, aminek okát utóbb csak találgatták az újságírók, köztük a Magyar Narancs munkatársa is. Eszerint Fáyék igazi bankot akartak, Leisztinger pedig gyors megtérülést. Tényként azonban csak annyit lehet mondani, hogy Fáy és Rostás továbbvitte a HBW Expressz Takarékszövetkezetet, ami később bankká alakult, és a válság után 2010-ben ebből formálták meg a közösségi bankot, a MagNetet. A pénzintézeten már több mint 60 milliárd forintos betétállománya és 24 milliárdos hitelállománya van, tavaly nyáron felvásárolta a Banco Popolare magyarországi leányvállalatát, így a MagNetnek már 15 fiókja van.