Ma temetik Mandelát

Fotó: István Hajdu

A 95 éves korában, december 5-én elhunyt Mandelát az állam költségén, a katonai pompát és a hagyományos törzsi rítust vegyítve temetik el családi birtokán.


Megkezdődött Nelson Mandela, a Dél-afrikai Köztársaság első fekete bőrű elnökének temetése vasárnap Qunuban, abban a faluban, ahol a politikus nevelkedett és élete vége felé visszavonultan élt. A település az ország keleti részén található. A szertartás egy vallási énekkel indult. A 95 éves korában, december 5-én elhunyt Mandelát az állam költségén, a katonai pompát és a hagyományos törzsi rítust vegyítve temetik el családi birtokán. A temetésen a családtagokon és az állami vezetőkön kívül több neves külföldi vendég is jelen van. A szervezők mintegy 4500 ember részvételére számítanak.


„A jó vezető pontosan olyan, mint egy kertész: felelősséget kell vállalnia azért, amit elültetett. Néha ki kell kapálnia a vadhajtásokat, de a jövőért dolgozik, azokért a gyümölcsökért, amelyek majd később fognak megérni.”

Az USA terroristának tartotta Mandelát

Nelson Mandela volt dél-afrikai elnök 2008-ig rajta volt a hivatalos amerikai terrorista-megfigyelési listán, ahonnan George W. Bush akkori elnök vetette le a nevét– emlékeztetett pénteken internetes kiadásában a USA Today. Condoleezza Rice akkori külügyminiszter „meglehetősen kínosnak” nevezte, hogy a dél-afrikai külügyminiszter, mi több, Mandela amerikai látogatásai esetén kivételt kellett tennie a beutazási tilalom ügyében. John Kerry akkori massachusettsi szenátor – az amerikai diplomácia jelenlegi vezetője – üdvözölte a törvényt, amely eltávolította a volt politikust a feketelistától. Nelson Mandela 1994 és 1999 között volt a Dél-afrikai Köztársaság elnöke. Dél-Afrika fajüldöző apartheid kormánya terrorszervezetnek minősítette a Mandela vezette Afrikai Nemzeti Kongresszust (ANC), amely az 1948 és 1994 között fennálló apartheid ellen harcolt. Margaret Thatcher néhai brit miniszterelnök 1987-ben „tipikus terrorszervezetnek” nevezte az ANC-t, és elutasította, hogy szankciókat léptessen életbe az apartheid rezsimmel szemben. Ronald Reagan ugyancsak ellenezte a gazdasági büntetőintézkedéseket, de a kongresszus végül leszavazta az elnöki vétót. Az amerikai kongresszus 1986-ban az elnöki tiltó határozat ellenére – nem kötelező érvényű – határozatot fogadott el az ANC elismeréséről, amely egyúttal sürgette Mandela szabadon bocsátását is. A képviselőház 179 tagja, köztük Dick Cheney, nemmel szavazott akkor. Cheney, aki 2001-ben az ifjabbik Bush alelnöke lett, 2000-ben még úgy nyilatkozott, hogy helyesen voksolt az ügyben.

„Egy demokratikus és szabad társadalom eszméje vezet, amelyben mindenki egyetértésben és egyenlő esélyekkel él együtt. Ezért az eszméért élek és ezt akarom elérni. Ha pedig szükséges, ezért az eszméért meghalni is kész vagyok.”