Löszkockázat: nyilvánosak a paksi hatástanulmányok

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd / MTI/Koszticsák Szilárd

-

Vannak olyan kockázatok is, melyeket nem vizsgáltak. Ilyen a talaj puhasága, amiből földrengés esetén akár nagy baj is lehet. A részletekhez több száz oldalt kell elolvasni, de legalább már bárki által hozzáféhetőek a szakértői anyagok.


Jávor Benedek, az Együtt-PM társelnöke sajtótájékoztatóján ismertette azokat a szakértői anyagokat, melyek a paksi bővítés előkészítéséhez szükségesek. A 11 dokumentumból álló több száz oldalas csomagot az európai parlamenti képviselő a honlapjáról is elérhetővé tette, miután pénteken megkapta azokat. Ezekből kiderül, hogy a vizsgálatok alaposak voltak – már az első paksi blokkok tervezésekor úgy számoltak, összesen hat blokkra lesz szükség – de nem terjedtek ki minden lehetőségre. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség jelentése szerint ugyanis azon a területen, ahol a jelenlegi blokkok állnak, és ahová az újakat tervezik, túl puha a föld. A talaj felső 25-30 métere ugyanis löszös, és ebből egy földrengés esetén probléma lehet. A Duna közelsége miatt a lösz ugyanis könnyen elfolyósodhat, ami szélsőséges esetben akár azt is jelentheti, hogy beomlik a talaj a blokkok alatt. Annak esélye, hogy ez be is következik, rendkívül kicsi, ám a NAÜ szerint az MVM ezzel a kockázattal egyáltalán nem foglalkozott. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vizsgálatában külön felhívja a figyelmet, hogy a talajproblémát kezelni kell. Jávor szerint más sincs rendben a talajvizsgálati eljárással: a talajvizsgálati pontokat ugyanis előzetesen határozták meg, nem pedig a vizsgálatok során beérkező adatok alapján döntötték el, hol kell fúrni. Így a talajvizsgálat nem lehetett elég alapos, ami szintén növeli a kockázatot. A megválasztott európai parlamenti képviselő nagy sikernek tekinti, hogy kiadták hatástanulmányokat, mert a nyilvánosság és az átláthatóság szerepe különösen fontos egy ilyen különösen sok kockázatot magában rejtő beruházásnál.