Londonból segíthetnek a Raiffeisenen

-

A londoni székhelyű fejlesztési bank, az EBRD tőkeemelése lehet a megoldás az osztrák pénzintézet problémáira.


Bejelentkezett az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) Magyarországon, de legalábbis üzent vezető közgazdászával. Erik Berglöf azt nyilatkozta január 13-án a Reutersnek: a londoni székhelyű EBRD felkészült arra, hogy nagyobb részesedést vásároljon azokban a közép- és kelet-európai bankokban, amelyeket egyre gyorsabb ütemben hagynak el eredeti tulajdonosaik. Berglöf szerint különösen a magyarországi és a szlovéniai bankok vannak veszélyben. Az EBRD úgy látja, hogy felgyorsult a nyugati bankok kivonulása a térségből, számos leánybank elárvult, új tulajdonosra lesz szükségük, és ez egy olyan szerepkör lehet, amelybe az EBRD is beléphet - fogalmazott a közgazdász. Ez a helyzetkép különösen a magyarországi Raiffeisen Bankra illik. A pénzintézet az elmúlt években százmilliárd forintos nagyságrendű veszteséget halmozott fel Magyarországon, és éppen a napokban hiúsult meg az állami többségű Széchenyi Bank felvásárlási szándéka. Az első hallásra meglepő egy eurós ajánlat elemzők szerint cseppet sem értékeli alul a bank valós helyzetét, részben éppen ez okozhatta az üzlet meghiúsulását. Az ajánlat elfogadásával ugyanis azt deklarálták volna a bank irányítói, hogy jócskán elrontották üzletpolitikájukat. „Mindez jól illeszkedik az EBRD missziójába és üzletpolitikájába” - értékelte a VS.hu érdeklődésére az EBRD bejelentését a nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég, a KPMG pénzintézeti tranzakciókkal foglalkozó igazgatója, Simonyi Tamás. A londoni bank célja, hogy a feltörekvő gazdaságokat gyakorlatilag kockázati tőketársaságként fejlessze. Filozófiája szerint a bankokon keresztül lehet a magángazdaságot élénkíteni, ezért aktívan részt vesz pénzintézetek finanszírozásában, de egyúttal a nyereséget is elvárja. Egy másik, az EBRD-hez közelálló forrás a VS.hu kérdésére arra hívta fel a figyelmet, hogy a londoni bank három elvet követ befektetéseinek értékelésénél. Egyrészt azt, hogy mennyiben járul hozzá a befektetés vagy hitel ahhoz az általános célhoz, hogy támogassák az adott országban a szabad piacgazdaság kialakulását, méghozzá kiegyensúlyozottan, fenntartható és transzparens módon. (Ebbe akár azt is bele lehet érteni, hogy az állami tulajdonlást nem feltétlenül kedveli, pontosabban kerüli a részvételt a politikai indíttatású tranzakciókban.) Másrészt azt vizsgálja, hogy más piaci befektető is tudná-e hasonló feltételekkel finanszírozni az adott bankot, mert ha igen, akkor nem akarja kiszorítani a magánbefektetőt. Harmadrészt pedig azt, hogy mennyiben megalapozott a befeketés, milyen pénzügyi és nem pénzügyi kockázatai vannak. Simonyi Tamás szerint  a legvalószínűbb konstrukció az, hogy az EBRD tőkeemeléssel szállna be az érintett bankokba, vagyis a jelenlegi tulajdonosok is helyükön maradnának. Kivásárlás esetén ugyanis ugyanaz lenne a helyzet, mint a Széchenyi Bank ajánlatakor, ráadásul az EBRD többnyire kisebbségi tulajdonosként szokta irányítani befektetéseit. Az viszont nagy kérdés, hogy ha ennyire alacsony egy cég értéke, akkor egy nagyobb összegű befektetéssel milyen tulajdonosi arányban tudnak megállapodni. Magyarországon a legvalószínűbb tőkebefektetési célpont a Raiffeisen lehet az EBRD számára, hiszen az osztrák pénzintézetnek csoportszinten 2,5 milliárd eurós tőkeemelésre lenne szüksége, amihez elkel a segítség. Szóba jöhet ugyanakkor a CIB Bank is, bár tulajdonosának, az olasz Intesa-Sanpaolónak nem okozna akkora terhet a pénz előteremtése, mint a Raiffeisennek. A másik két betegeskedő bank közül az Erste tulajdonosai egyelőre azt jelezték, hogy kitartanak magyarországi érdekeltségük mellett, az MKB-t viszont a bajor tulajdonosnak 2016 végéig mindenképpen el kell adnia az Európai Bizottság határozata alapján, úgyhogy esetében a tőkeemelés nem megoldás.  


EBRD: úgy megy, hogy marad

Az EBRD a rendszerváltáskor jelent meg Magyarországon, akkor alapították részben a volt szocialista országok támogatására. Minimális részesedéssel maga Magyarország is a tulajdonosai között van. A londoni bank 20 év alatt 2,5 milliárd eurót fektetett be Magyarországon. EBRD-hitelből építettük az M6-os autópályát, EBRD-hitelből fejleszt a Mol és a fővárosi önkormányzat is, utóbbi az elektronikus jegyrendszert. Az EBRD-nek volt már bankérdekeltsége is Magyarországon: 1997-ben 30 millió dolláros kölcsöntőkét nyújtott a K&H Banknak, majd később tulajdonossá is vált a pénzintézetben. A 2008-as válság előtt az EBRD ugyanakkor már azt jelezte, hogy 2010-től elhagyja Kelet-Közép-Európát, mondván, a régiónak már nincs szüksége támogatásra. A válság azonban alaposan rácáfolt erre, és miután a fejlesztési bank éppen a hitelezésben látná a kiutat a krízisből, a térség tőkeszegény bankjai viszont erre nem képesek, ezért a jelek szerint az EBRD visszafordul a régióhoz.