London szerint orosz mérget használtak a kém ellen – Moszkva tagad

Fotó: Kommersant Photo / YURI SENATOROV

-

A brit kormány kedd estig vár választ Oroszországtól. A Novicsok mérget még a Szovjetunióban fejlesztették ki, London szerint Moszkvának el kell számolnia a készleteivel.


Oroszországban kifejlesztett, fegyverekben is használható idegméreggel követték el a Salisburyben történt mérgezést – mondta Theresa May. A kormányfő hétfőn tájékoztatta az alsóház képviselőit a vizsgálat eddigi eredményeiről és a nemzetbiztonsági bizottság üléséről. A védelmi minisztérium Porton Downban működő vegyi és biológiai kutatóintézetének szakértői szerint a felhasznált méreg a Novicsok nevű hatóanyagcsoportba tartozik.

A BBC orosz szolgálata Vil Mirzajanov – jelenleg az Egyesült Államokban élő – orosz vegyész egy, a Moszkovszkije Novosztyi című lapban 1992-ben megjelent cikkére hivatkozva azt állította, hogy a Novicsokot még a Szovjetunió széthullása előtt fejlesztették ki.

A méreg minősége és típusa miatt, és mert Oroszország már korábban is végrehajtott merényleteket, a brit kormány nagyon valószínűnek tartja, hogy a Szkripalék elleni támadás mögött is Oroszország áll – mondta May. A brit kormány tudja, hogy Oroszország korábban gyártott ilyen idegméreg-hatóanyagot és a gyártókapacitás jó eséllyel ma is megvan.

Salisburyben mérgezték meg Szergej Szkripalt és lányát, Juliját. Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként a briteknek kémkedett, lebukása után 13 évre bebörtönözték, de egy orosz-amerikai fogolycserével kiszabadult és az Egyesült Királyságban telepedett le.

A brit kormányfő szerint csak két lehetséges magyarázat kínálkozik a március 4-én Salisburyben történtekre. Az egyik az, hogy "az orosz állam által közvetlenül országunk ellen elkövetett cselekményről" van szó, a másik az, hogy az orosz kormány elveszítette az ellenőrzést "e potenciálisan katasztrofális hatású" idegméreg felett, és lehetővé tette, hogy az mások kezére jusson.

Boris Johnson külügyminiszter hétfőn bekérette Oroszország londoni nagykövetét a minisztériumba, és megkérdezte tőle, hogy a két lehetőség közül melyik az igaz. Johnson közölte a nagykövettel, hogy Oroszországnak azonnali és maradéktalan tájékoztatást kell adnia a Novicsok-programról a vegyi fegyverek tilalmát ellenőrző nemzetközi szervezetnek. Johnson kedd estig kért választ Moszkvától.

London szerdán tekinti át részleteiben az orosz kormány válaszát, de ha nem érkezik hiteles válasz, a brit kormány azt a következtetést fogja levonni, hogy az orosz állam törvénysértő módon erőt alkalmazott az Egyesült Királyság ellen – mondta May. Szerinte a gyilkossági kísérletet nemcsak Szkripalék, hanem az Egyesült Királyság elleni bűncselekménynek is minősül, olyannak, amely ártatlan civilek életét tette kockára. A brit kormány nem fogja eltűrni az ilyen gyilkossági kísérleteket az Egyesült Királyság területén – mondta May.


Veszélyes játék

"Ez egy cirkuszi show a brit parlamentben. A következtetés egyértelmű: ez egy újabb provokációra épülő információs és politikai kampány" – mondta Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő. Moszkva arra hívja fel Londont, hogy tárja fel, milyen eredménnyel zárult az Alekszandr Litvinyenko, az Alekszandr Perepicsnij, Borisz Berezovszkij és még sok más személy ügyében folytatott nyomozás, "akik rejtélyes módon haltak meg brit földön".

Litvinyenko, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) volt alezredese 2006-ban, az üzletember Perepicsnij üzletember 2012-ben, az oligarcha Berezovszkij pedig 2013-ban halt meg Nagy-Britanniában.

Litvinyenko radioaktív polónium-izotóppal történt megmérgezésével két volt ügynöktársát, Andrej Lugovojt és Dmitrij Kovtunt gyanúsította meg a brit rendőrség. 2007-ben Nagy-Britanniában hivatalosan vádat emeltek az Oroszországban később parlamenti képviselővé választott Lugovoj ellen, aki tagadta bűnösségét. London kérte kiadatását, amit Moszkva megtagadott.

Azzal kapcsolatban, hogy Perepicsnij és Berezovszkij természetes halállal halt-e meg, brit részről kételyek merültek fel. Orosz oldalon a legújabb mérgezési botrány kirobbanását követően többször is arra hívták fel sokat sejtetően a nyilvánosság figyelmét, hogy Szkripal, Litvinenyenko és Berezovszkij is kapcsolatban állt a brit titkosszolgálattal.

Az orosz Rosszija 1 televízió Theresa May bejelentését váró élő adásában a stúdióban jelen volt Lugovoj is, aki azt mondta, hogy a Szrkripal-ügyben Nagy-Britannia "előre kidolgozott minták szerint" jár el. Szerint a britek ilyen rövid idő alatt nem állapíthatták meg, hogy milyen szert használhattak a volt orosz katonai hírszerző és brit ügynök ellen, ami szerinte azt jelenti, hogy nem is volt feladatuk az igazság megállapítása.

Vlagyimir Dzsabarov, a törvényhozás külügyi bizottságának alelnöke azt mondta, hogy Szkripal nem zavarta Moszkvát, és Oroszországnak ilyen incidensre "most biztos, hogy nem volt szüksége".

Vlagyimir Putyin a BBC tudósítójának kérdésére, hogy köze volt-e Moszkvának Szkripal megmérgezéséhez, azt válaszolta: "Önök ezt (az ügyet előbb) otthon tisztázzák, azután beszélünk majd önökkel róla."

"Az említett orosz állampolgár az egyik brit szolgálatnak dolgozott, az incidens Nagy-Britannia területén történt, ezért ez a kérdés nem az Oroszországi Föderációra és főképp nem az Oroszországi Föderáció vezetésére tartozik" – mondta May bejelentése előtt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

A londoni orosz nagykövetség szerint London Moszkva-politikája "nagyon veszélyes játék", amely komoly és hosszan tartó következményekkel járhat mindkét ország számára. A képviselet kifogásolta, hogy a brit sajtóban "oroszellenes kampány" zajlik, és nyugtalanítónak tartja, hogy a brit külügyminisztérium az orosz kérés ellenére sem adott pótlólagos tájékoztatást Szkripal és lánya egészségi állapotáról vagy a nyomozás menetéről.