Listázta, de még nem bünteti a befolyásos oroszokat az USA

Fotó: Diego Cambiaso

-

Az amerikai kormány nyilvánosságra hozta azt a listát orosz politikusokról és oligarchákról, amelyet már régóta várt a törvényhozás. A kongresszus elvárásával ellentétben a lista nem tartalmaz szankciókat a 114 emberrel szemben.


A kongresszus eredetileg azt kérte a Donald Trump elnök kormányától, hogy büntesse meg azokat az orosz politikusokat és oligarchákat, akiket azzal vádol, hogy beleavatkoztak a 2016-os amerikai elnökválasztásba. Az elkészült listán szerepel például Dmitrij Medvegyev miniszterelnök, több miniszter – köztük a külügyekért felelős Szergej Lavrov –, Vlagyimir Putyin elnök 42 tanácsadója, valamint a titkosszolgálatok és az állami tulajdonú nagy cégek vezetői. A névsorban 96 olyan gazdag – legalább egymilliárd dolláros vagyonnal rendelkező – orosz van, akit az amerikai pénzügyminisztérium oligarchának minősít, közöttük Roman Abramovics, illetve Mihail Prohorov, aki indult Putyinnal szemben a 2012-es elnökválasztáson. De az oligarchák között van Oleg Gyeripaszka alumíniummágnás is, aki ellen nyomozás folyik az Egyesült Államokban Trump volt kampánymenedzserével, Paul Manaforttal való feltételezett kapcsolata miatt.

A Trump-kormánynak egy tavaly megalkotott törvény alapján hétfőig kellett elkészítenie az úgynevezett Putyin-listát. A pénzügyminisztérium napközben elhárított ezzel kapcsolatban minden kérdést, majd éjfél előtt 12 perccel kiadta a lajstromot. Van a listán mintegy tucatnyi olyan orosz személyiség, akit már korábban büntetett Washington, de az új lista egyelőre semmilyen szankciót nem tartalmaz egyik rajta lévővel szemben.

A Fehér Ház készít a kongresszus számára egy bővebb és titkos listát is, amelyen kevésbé magas rangú orosz politikusok és kisebb vagyonú oligarchák szerepelnek. Ezenkívül a pénzügyminisztérium a hírszerzésre támaszkodva készített egy olyan titkos listát is, amelyen olyan orosz cégek szerepelnek, amelyek legalább részben állami tulajdonban vannak.

A Kreml vagy a washingtoni orosz nagykövetség egyelőre nem reagált a lista megjelenésére.

Az, hogy a kongresszus szankciós lista elkészítésére kötelezte törvényben a kormányt, aggodalmat keltett a potenciálisan érintett vagyonos oroszok körében. Attól tartottak, hogy Washington akár nyíltan, akár informálisan büntetni fogja őket a globális pénzügyi rendszerben. Emiatt lázas lobbizásba kezdtek az amerikai kormánynál részben olyan törvényhozók, akik mindenképpen szerettek volna bizonyos neveket a listán látni, másrészt olyan orosz üzletemberek, akik mindenképpen el akarták kerülni, hogy felkerüljenek a listára.

A Fehér Ház felemás megoldása – van lista, de szankciók nincsenek – egyes törvényhozókat talán kielégít, de mások azzal vádolják Trumpot, hogy nem lép fel megfelelő szigorral az USA régi hidegháborús ellenfelével szemben, és elnézi, amiért beavatkozik az amerikai választásokba.

Ugyanabban a törvényben, amely előírta a lista elkészítését, a törvényhozás arra kötelezte a kormányt, hogy szankcionálja azokat, akik jelentősebb üzleteket kötnek az orosz védelmi vagy hírszerző hivatalokkal kapcsolatban állókkal. Ezekről az USA októberben kiadott egy másik listát.

Az amerikai kormány úgy döntött, hogy nem kell büntetnie senkit, pedig több országnak van folyamatban több milliárd dolláros fegyverüzlete Oroszországgal. A külügyminisztérium tisztségviselői szerint a szankciókkal való fenyegetésnek elég nagy elrettentő ereje van, "nem kell ténylegesen kivetni büntetőintézkedéseket semmilyen jogi vagy természetes személyre". "Úgy ítéljük meg, hogy ezek a külföldi kormányok elálltak azoktól a több milliárd dolláros fegyverüzletektől, amelyeket terveztek vagy bejelentettek Oroszországgal" – mondta Heather Nauert, a külügyminisztérium szóvivője, de erre nem hozott fel sem példákat, sem bizonyítékokat.

Azok a cégek vagy külföldi kormányok, amelyek üzleteltek vagy üzletelnek listázott orosz jogi vagy természetes személyekkel, a lista októberi megalkotásától számítva kaptak három hónapos határidőt arra, hogy visszalépjenek az ügyletektől. A határidő hétfőn járt le. Az USA azonban csak azokat bünteti meg, akik vagy amelyek jelentős tranzakcióktól nem álltak el. Azt, hogy mi számít jelentősnek, soha nem határozták meg, és emiatt nem tudja senki, hogy pontosan mit szabad, és mit nem.

Tavaly Rex Tillerson külügyminiszter azt mondta: az USA azért jár el óvatosan, mert több fontos szövetségeséről is szó van. A NATO-szövetséges Törökország például vásárol a legfejlettebb orosz rakétavédelmi rendszerből, az SZ-400-asból, Szaúd-Arábia pedig több fontos fegyvervásárlási szerződést is kötött Oroszországgal. Nem tudni arról, hogy bármelyik ország felmondta volna ezeket a szerződéseket csak azért, hogy ne essen amerikai szankciók hatálya alá.