Lex CEU: Nem hitelesítették a népszavazási kérdéseket

Fotó: Polyák Attila

-

Hat kérdést adott be a párt elnökségi tagja. Egy sem ment át.


Megtagadta a Momentum által a CEU ügyében benyújtott népszavazási kérdések hitelesítését kedden a Nemzeti Választási Bizottság. A 6 kérdést Kádár Barnabás, a Momentum elnökségi tagja magánszemélyként nyújtotta be. A kérdések a felsőoktatási törvény módosítására és a CEU további működésére vonatkoztak.

Az első kérdés úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 9., 76., 77., 115., 117. §-ait a 2017. április 4-én hatályban volt szövegük szerinti tartalomra módosítsa?" Az NVB szerint nem várható el a választópolgároktól, hogy a törvény kérdésben megjelölt összes szakaszának jelenlegi és április 4-ei tartalmát precízen ismerjék, a változtatás következményeit átlássák, ezért – egyhangú döntéssel – nem hitelesítették a kérdést.

Tóta Áronné, az NVB választott tagja a vitában felvetette: az, hogy egy kezdeményező egyszerre hat-tíz kérdést nyújt be, "kvázi nyereményjátékká degradálja" a népszavazási kezdeményezést.

Az NVB 9:2 arányban nem hitelesítette azt a kérdést sem, amely azt célozta, hogy Magyarország területén külföldi felsőoktatási intézmény attól függetlenül folytathasson oklevelet adó képzési tevékenységet, hogy magyarországi működésének elvi támogatásáról szóló nemzetközi szerződés kötelező hatályát a szerződő felek elismerték. A bizottság szerint az eredményes népszavazás esetén a jogalkotó több, egymásnak ellentmondó szabályozást is alkothatna, így a kérdés nem egyértelmű.

A harmadik kérdés arra vonatkozott, hogy Magyarország területén külföldi felsőoktatási intézmény attól függetlenül folytathasson oklevelet adó képzési tevékenységet, hogy a székhelye szerinti országban folytat-e ténylegesen felsőoktatási képzést. Patyi András, a bizottság elnöke a kérdés hitelesítését javasolta, a tagok azonban 7:4 arányban a hitelesítés megtagadására szavaztak, mert úgy látták, a kérdés nem egyértelmű választópolgári szempontból, emellett az alaptörvény módosítására irányul azzal, hogy a magyarországi felsőoktatási egyetemeket hátrányosan érintő jog megalkotására kötelezné az Országgyűlést. Patyi felhívta a tagok figyelmét arra, a kérdés egy korábbi, öt évig hatályban lévő állapotot állítana vissza, így ha a bizottság szerint nem hitelesíthető, akkor tulajdonképpen azt mondja a bizottság, hogy a korábbi szabályozás alkotmányellenes volt.

A negyedik kérdés hitelesítését – amely azt célozta, hogy a CEU a 2017. április 4-én hatályos szabályozás szerinti feltételekkel működhessen Magyarországon – az NVB egyhangú döntéssel tagadta meg, mert úgy látta, a kérdés nem csak az Országgyűlés által megalkotott szabályok módosítására terjed ki, márpedig népszavazást csak az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyben lehet tartani. Úgy látták, azért sem hitelesíthető a kérdés, mert egy külföldi felsőoktatási intézmény, minden mással szembeni előnyben részesítésére irányul, így önkényes, hátrányos megkülönböztetéshez vezetne.

Ugyanerre hivatkozva nem hitelesítették azt a kérdést sem, amely úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a Central European University a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 2017. április 4-én hatályos szabályozása szerinti feltételekkel működhessen Magyarország területén?" A bizottság szerint a kérdés azért sem hitelesíthető, mert nem várható el a választóktól, hogy ismerjék a korábbi szabályozást.

A bizottság 8:2 arányban nem hitelesítette azt a kérdést sem, amely azt célozta, hogy Magyarország területén bejelentés alapján működhessenek az OECD tagállamában államilag elismert, nyilvántartásba vett felsőoktatási intézmények, mert úgy látta, a kérdés nem egyértelmű, és egy ilyen szabályozás a diszkrimináció tilalmát megsértő módon előnyben részesítené az OECD-ben elismert, bejegyezett intézményeket.

Az NVB elbírálta a Demokrata Párt által benyújtott kérdést is, és a hitelesítését egyhangú döntéssel megtagadta, mert megítélése szerint az "Egyetért-e Ön azzal, hogy a 2017.04.04-én hozott ‘lex-CEU’ nemzeti felsőoktatásról szóló törvény a 2011. évi CCIV-es módosítását a kormány visszavonja?" kérdés nem közérthető, nem egyértelmű, és nem az Országgyűlés a címzettje.

Az Országgyűlés április 4-én fogadta el a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítását, amely a külföldi egyetemek magyarországi működését hivatott szabályozni. A jogszabály egyebek mellett azt követeli meg, hogy a külföldi egyetemek származási országukban is folytassanak oktatási tevékenységet és magyarországi működésüket kormányközi szerződés szabályozza. A jogszabály bírálói szerint a törvény célja a Soros György által alapított CEU ellehetetlenítése.

Az NVB egyhangú döntéssel tagadta meg annak Varju László által benyújtott kérdésnek a hitelesítését is, amely úgy szólt: "Egyet ért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy Magyarországon ne lehessen olyan sporteseményt rendezni, amelyen a versenyzőket szexuális irányultsági, nemzetiségi, származási, világnézeti vagy vallási alapon korlátozzák vagy előnyben részesítik?" A bizottság szerint a kérdés nem egyértelmű, és sérti az egyes felsorolt csoportok alaptörvényben rögzített jogait.

Az NVB határozatai nem jogerősek, ellenük 15 napon belül lehet jogorvoslatot benyújtani a Kúriához.