Leváltották az úszók elnökét

-

Visszahívták Bienerth Gusztávot a Magyar Úszó Szövetség rendkívüli tisztújító közgyűlésén. Az új elnökről és elnökségi tagokról szeptember 24-én, a halasztott közgyűlésen szavaznak.


A kezdés előtt Bienerth Gusztáv – aki január 8-án egyedüli jelöltként váltotta a poszton a 24 év után leköszönő Gyárfás Tamást – azt mondta, hogy a világbajnokság előtt kialakult kritikus helyzetben lett elnökjelölt. Szerinte elődje lemondása után sokan úgy látták, hogy egy kívülről jött embernek kell "egy-két dolgot helyrehozni". Az azóta eltelt hét hónapban sok változás és határozott döntés született a MÚSZ-nál.

Bienerth ismertette a Deloitte könyvvizsgáló jelentését a MÚSZ korábbi működéséről. A jelentés szerint a szervezetnek nem volt belső ellenőrző szabályzata, több esetben szerződésszegések történtek. A jelentés szerint a szponzori pénzekből jutalékot osztottak, nem készítettek leltárt, értékaránytalan megállapodások születtek, visszafizetési kötelezettségek és jelentős kockázatú közbeszerzési eljárásokat és szponzori megállapodásokat kapcsoltak össze.

Bienerth ezután jelezte, első napirendi pontként bizalmi szavazást kér maga ellen, mert "bizalom nélkül nincs legitim vezetés". Bienerth maga akarta levezetni a közgyűlést, azonban a küldöttek erről szavazni szerettek volna. A kötélhúzás nagyjából negyedórán át tartott, a küldöttek végül felálltak és az elnöknek hátat fordítva tapsoltak, Bienerth pedig szavazásra bocsájtotta a kérdést. Sándor Elek lett a levezető elnök, és volt, aki már ekkor Bienerth azonnali távozását javasolta.

A napirendi pontok elfogadása előtt Fodor Szabolcs elnökségi tag jelezte lemondását, így már csak Sós Csaba szövetségi kapitány és Bienerth maradt az eredetileg 15 fős elnökségben. Nem sokkal később Sós Csaba bejelentette, hogy a szövetség következő közgyűléséig tölti csak be a szakmai alelnöki posztot annak ellenére, hogy mindössze öten támogatták, hogy a "fennmaradó elnökségi tagok", azaz az ő visszahívását is vegyék fel a napirendre.

A küldötteknek már ekkor fel kellett venniük a napirendre az egyes posztok, új elnök és főtitkár, elnökségi tagok megválasztását is, bár erről végül csak a következő közgyűlésen szavaznak majd.

Az első napirendi pont előtt Bienerth titkos szavazást kért maga ellen, de ez csak 28 voksot kapott – legalább 50 százalék kellett volna –, így nyílt szavazás következett. Ezen egyértelmű többséggel visszahívták posztjáról az elnököt, ezt a 200 tag közül a közgyűlésen részt vevő 153 küldöttből 141-en támogatták, tizen tartózkodtak, és mindössze ketten ellenezték.

"A végsőkig bíztam abban, hogy folytathatom a megkezdett munkát, és bár nem értek egyet vele, természetesen elfogadom a döntést" – mondta közleményében Bienerth, aki szerint nehéz, intenzív, de rendkívül sikeres időszakon van túl a magyar úszósport.

"A hazai rendezésű vizes világbajnokság, az Indianapolisban megtartott ifjúsági világbajnokság, a netanyai ifjúsági Európa-bajnokság, az EYOF és az Universiade rengeteg örömet szerzett a magyar úszósport kedvelőinek, és ami ennél is fontosabb: a magyar sportolók sikere nyomán bizonyára minden eddiginél több gyerek gondolja majd úgy, hogy úszni kezd" – mondta a menesztett elnök, aki büszke, hogy a magyar sport szempontjából kiemelten fontos időszaknak aktív részese lehetett, és munkájával hozzájárulhat a sikerekhez.

"Nincs okom szégyenkezésre. A sportsikereken túl a szövetségben is nagyot léptünk előre. Kinevezésemmel új korszak kezdődött. Susmorgás helyett nyílt viták voltak. Felszámoltuk a barterkorszakot, nyílt és demokratikus lett a MÚSZ. A tagoknak nem kellett félniük, mindenki elmondhatta a véleményét következmények nélkül. A Deloitte-jelentés pedig feltárta az elmúlt évek gazdasági visszásságainak okait. Bízom abban, hogy erre lehet majd egy új gazdálkodást építeni" – mondta Bienerth, aki reméli, hogy utódja folytatja az általa megkezdett munkát.

A rövid szünet után a közgyűlés úgy döntött, hogy az új elnökről és elnökségi tagokról szeptember 24-én, a halasztott közgyűlésen szavaznak majd.

A 62 éves Bienerthnek – aki korábban a Magyar Labdarúgó Szövetségnél, illetve a Magyar Kézilabda Szövetségnél is dolgozott, a 2024-es budapesti olimpiai pályázat alelnöke és turizmusért felelős kormánybiztos is volt – azután kellett összehívnia a rendkívüli küldöttgyűlést, hogy az elnökség sorozatos lemondások után működésképtelenné vált.