Lettország nem ad állampolgárságot a hontalan gyerekeknek

Fotó: Vs.hu / Hirling Bálint

-

A kormánykoalíció nem támogatta az államfő javaslatát. A lakosság 11 százalékának még mindig nincs állampolgársága.


Elutasította a lett parlament Raimonds Vejonis államfő törvényjavaslatát, amely állampolgársághoz juttatta volna az országban élő, lett állampolgársággal nem rendelkezők 2018. június 1-je után születendő gyermekeit. Vejonis azzal érvelt, hogy a törvény hozzájárulna az egységes, közös értékekre épülő lett társadalom létrejöttéhez.

A kezdeményezés komoly nézeteltérésekhez vezetett a kormánypártok között. A kormánykoalíció megvitatta a törvényt, de nem támogatta. Raivis Dzintars, a jobboldali Nemzeti Szövetség társelnöke szerint a koalíciós szerződésben meghatározták azon kérdések körét, amelyekben a kormánypártoknak teljes egyetértésre kell jutniuk, s ezek egyike az állampolgárok körének bővítése. Dzintars szerint a koalíciós partnerek biztosították pártját, hogy az állampolgársággal nem rendelkezők gyermekeinek automatikus állampolgársághoz juttatását nem fogják támogatni. Maris Kucinskis miniszterelnök – a kormánykoalíció stabilitása miatt – azt mondta: a Nemzeti Szövetség álláspontjának ismeretében a kérdésben nem nyitnak vitát.

Lettországban a 2 millió lakos körülbelül harminc százaléka orosz anyanyelvű. A rigai belügyminisztérium szerint a lakosság 11 százaléka, vagyis mintegy 242 ezer lakos nem állampolgár, többségük az orosz, ukrán vagy fehérorosz kisebbséghez tartozik. A hontalanoknak évente 50-80 gyereke születik.

Az ország 1991-es függetlenné válása óta ezek az embereknek és utódaiknak nincsenek politikai jogaik, például nem szavazhatnak és nem választhatók a helyhatósági, parlamenti és európai parlamenti választásokon, és nem vehetnek részt a népszavazásokon sem. Több gazdasági és szociális jog is elérhetetlen számukra. Mintegy 6100-an közülük 18 évesnél fiatalabbak.

A lett állampolgársági törvények szerint a nem állampolgár szülők gyermekeinek, akik a balti állam területén születtek, 15. életévükig kell igényelniük a lett állampolgárságot. Ezt a szabályozást – akárcsak a hontalanok jogi státusát – nemzetközi bírálatok érték. Oroszország ezt a bánásmódot bosszúnak tartja a lettek által megszállásnak tekintett szovjet korszakért.

Az SKDS közvéleménykutató-intézet májusi felmérése szerint a lettek 76 százaléka támogatta, és csupán 16 százaléka ellenezte az elnök javaslatát.