Letelepedési kötvény: már akciósan árulják

Fotó: Imaginechina / Xu jingbai

-

Az eredeti 300 ezer euró helyett már 125 ezerért megvásárolhatja egy külföldi a magyarországi tartózkodást.


Hiába kerül hivatalosan 300 ezer euróba a hazai letelepedési államkötvény, a kevésbé módos bevándorlók most már 125 ezer euróért is részt vehetnek a programban, vagyis magyar letelepedési engedélyhez juthatnak – értesült a Magyar Nemzet. Az egyik közvetítőcég, az Arton Capital ajánlata szerint az, aki 125 ezer eurót átutal a cég számlájára, megkapja a letelepedési engedélyt. Igaz, ebben az esetben az ötéves futamidejű állampapír letelte után nem jár vissza egy fillér sem a közvetítőcégnek. A 60 ezer eurós közvetítői díjat sem kell neki külön kifizetni, a 125 ezer eurós összeg már ezt is tartalmazza. Ennek alapján azt lehet mondani, hogy a letelepedési programban eredetileg 300 ezer euróért kínált állampapírhoz már ötödáron, 65 ezer euróért is hozzá lehet jutni.

Ez úgy valósulhat meg, hogy a közvetítőcég kiegészíti a kötvény lejegyzéséhez szükséges összeget, amelyet öt év múlva a magyar állam úgyis visszafizet neki. Sőt az Arton Capital még kamatot is kap, a piaci ár többszörösét, egészen pontosan 29 ezer eurót, vagyis kilencmillió forintot.

De más akció is elérhető a cégnél, miután az alapszolgáltatás árazását is csökkentette a vállalkozás. Míg korábban az Arton Capital a 300 ezer eurón kívül 60 ezer eurós szolgáltatási díjat is felszámolt, a honlapján új tarifa jelent meg, amely szerint teljesen eltörölték a szolgáltatási díjat. A cég így is bevételre tesz szert, hiszen a kilencmillió forintos kamatot ebben a konstrukcióban is megkapja. A cég olyan nyíltan hirdeti a letelepedési programban való „akciós” részvétel lehetőségét, hogy a lap munkatársa is a nevére szóló e-mailből értesült róla. Az újságíró még tavaly regisztrált az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett cég honlapján, azóta kapja a hírleveleket. Érdekesség, hogy a Magyar Nemzet hivatalos e-mail-címével iratkozott fel a hírlevélre, vagyis a közvetítőcégek egyáltalán nem titkolják a furcsa konstrukciót. Nincs is rá okuk, hiszen annak ellenére, hogy többször megírtuk már, hitelre is lehet letelepedési engedélyt szerezni, a magyar hatóságok és döntéshozók nem reagáltak a cégek kifogásolható – az interneten egyébként bárki által ellenőrizhető – üzleti tevékenysége miatt. Pedig a letelepedési kötvényt a gazdag bevándorlóknak hozta létre a kormány, vagyis azoknak, akik ki tudják fizetni a kötvény árát.

A Kajmán-szigeteken bejegyzett és a kínai ügyfelekre specializált Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) esetében is két kedvezményes konstrukció közül választhatnak az ügyfelek: 135 ezer euró befizetése mellett a fennmaradó 165 ezer euróra hitelt intéz a cég, vagy 150 ezer euró befizetése mellett a vállalkozás feltehetőleg saját erőforrásból egészíti ki a kötvény 300 ezer eurós árát. Egyik esetben sem jár vissza a befizetett összeg, viszont az ügyfél kevesebb mint fele áron juthat letelepedési engedélyhez Magyarországon.

A közvetítőcég akciója egyébként logikus üzleti magatartás, hiszen a magyar állam jelezte, március 31. után nem bocsát ki ilyen speciális állampapírt, vagyis a program egyelőre bezár. A bejelentés meg is tette a hatását, a szeptemberi és októberi havi hatvan körüli kötvényértékesítés decemberre 453-ra ugrott. (A Magyar Nemzet a januári adatokat is kérte tegnap az Államadósság-kezelő Központtól, lapzártáig azonban nem kapta meg.) Beszédes, hogy a program ideiglenes bezárásával is a többségében offshore helyszíneken bejegyzett közvetítőcégek jártak jól.

Összesen nyolc ilyen vállalkozás kapott forgalmazási engedélyt az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottságától, amelynek a konstrukció indulásakor Rogán Antal jelenlegi kabinetminiszter volt az elnöke. 2013 óta 4700 letelepedési kötvény kelt el, az offshore cégek az olcsóbb árazással kalkulálva 115, míg a drágább szolgáltatási díjjal számolva 130 milliárd forintos bevételre tettek szert. Ebből 42 milliárd forint közpénz, hiszen az állampapír ötéves futamidejének lejárását követően kamatot is fizet a magyar állam a homályos hátterű magáncégeknek. Mindezek után nem csoda, ha nagyon nehéz információhoz jutni a programmal kapcsolatban: nemcsak az offshore cégek elérhetetlenek, hanem a letelepedésikötvény-üzlet egyedüli irányítója, az Országgyűlés gazdasági bizottsága és egyik végrehajtója, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) is. A Magyar Nemzet januárban nyert pert az ÁKK ellen, miután arra voltak kíváncsiak, hogy az egyes offshore cégek hány kötvényt vásároltak. A Fővárosi Törvényszék a héten küldte el a per elsőfokú, még nem jogerős indoklását, amely szerint ezek az adatok fokozottan közérdekű információknak minősülnek. A törvényszék álláspontja szerint a „perbeli adatok közérdekű jellege egyébként is fokozott, azok nem csupán a magyar költségvetéssel, hanem hazánk népességének alakulásával is kapcsolatosak”.