Lengyel belpolitika veri szét az EU-csúcsot

Fotó: ANADOLU AGENCY / Dursun Aydemir

-

A többsebességes EU és az egységes ügyészség felállítása lett volna az uniós csúcs témája – ehelyett a tanácsi elnöki posztról vitatkoznak.


Aligha így képzelte el Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a március 9–10-i EU-csúcs forgatókönyvét – írja a Bruxinfo. Az állam- és kormányfők üléseinek napirendjét összeállító és az üléseket elnöklő politikus az utóbbi hónapokban óriási erőfeszítéseket tett a széthúzó európai nyáj összeterelése érdekében. Ehhez képest éppen Tusk személye, illetve mandátumának meghosszabbítása az, ami komoly feszültséget visz a csütörtökön kezdődő kétnapos csúcsba, amelynek első napján 28-as, majd a másodikon a brit kormányfő nélkül 27-es körben ülnek majd a vezetők az asztal körül.
Donald Tusk mandátumának újabb két és fél évvel való meghosszabbítása – ami a csúcstalálkozó első napirendi pontja lesz – eredetileg rutindöntésnek indult. A korábbi miniszterelnökkel nem éppen egy tálból cseresznyéző jelenlegi lengyel kormány azonban múlt szombaton általános meglepetésre Tusk párttársa, Jacek Saryusz-Wolski, EP-képviselő személyében ellenjelöltet állított.
Brüsszelben tagállami források visszafogott érdeklődéssel, de még nagyobb bizonytalansággal szemlélték szerdán a lengyelközi párviadalt, ami egyes félelmek szerint felboríthatja a találkozó egyébként alapvetően pozitív üzenetekre fókuszáló napirendjét, és akár még tovább mérgezheti a légkört a kormányok között.
Miközben egyes fővárosok, köztük Budapest (erről lásd külön anyagunkat) nem vallottak színt arról, hogy kit is támogatnak a versenyben, a jelentős többség számára nem kérdés, hogy Donald Tusk marad az Európai Tanács elnöke. Már csak azért is, mert a varsói kormány ellenjelöltjét jószerivel senki sem ismeri, és miként egy neve mellőzését kérő diplomata fogalmazott: az egész olyan, mintha „valaki az esküvő előtt ismerné csak meg a menyasszonyt”. Egyesek odáig mentek, hogy ha Varsó túlfeszíti a húrt, akkor a végén még az is előfordulhat, hogy nem lengyel lesz a következő elnök.
Ezzel együtt az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a soros elnökséget adó Málta miniszterelnöke be fogja jelenteni, hogy megvan a Tusk újraválasztásához szükséges minősített többség, és így minden marad a régiben.
Az EU28-ak az Európai Tanács elnökének megválasztásán túl a gazdaságról, a migráció külső dimenziójáról (a dublini menekültügyi rendszer reformja és ezzel a menekültkvóta kérdése ezúttal sem lesz napirenden), a védelmi politikáról és az EU által erősen elhanyagolt Nyugat-Balkánról tárgyalnak majd. Az eszmecserét ugyanakkor olyan, egyes országok által fontosnak tartott kérdések is fűszerezik majd, mint a kettős élelmiszer-minőség problémája (erről lásd külön cikkünket) vagy a környezetvédelmi tanács múlt heti szavazása a kibocsátáskereskedelmi rendszer 2020 utáni reformjáról szóló közös álláspontról. Itt a máltai elnökség nyolc tagállam, köztük Magyarország akarata ellenére vitte döntésre (szavazásra) a dolgot, amit az érintettek nehezményeznek, és ennek várhatóan a csúcson is hangot adnak.
A legnagyobb várakozás talán mégis azt a napirendi pontot előzi meg, amelyet a március 25-én, az EU 60. évfordulóján elfogadandó Római Nyilatkozatnak szentelnek majd az állam- és kormányfők, ezúttal már Nagy-Britannia nélkül, 27-es körben.
A nyilatkozat felidézi majd az EU eddigi eredményeit és egyfajta útmutatást kíván adni a jövőre vonatkozóan, felsorolva azokat a területeket is (biztonság, védelmi politika stb.), ahol a tagállamok részéről megvan a készség a továbblépésre. Diplomaták ugyanakkor előre óvnak a túlzott várakozásoktól.
Óhatatlanul szóba kerül majd a vitán a többsebességes EU kérdése is, különös tekintettel arra, hogy február 3-án Máltán egy régi tabut megtörve Angela Merkel, François Hollande és mások nyíltan lándzsát törtek a modell jövőben történő alkalmazása mellett. Egyes vezető tagállami diplomaták nem rejtik véka alá, hogy a kétsebességes Európa tematizálása mindenekelőtt politikai üzenet kíván lenni azoknak a közép- és kelet-európai országoknak – különösen Magyarországnak és Lengyelországnak –, amelyek erős kételyeket fogalmaztak meg a további integrációval kapcsolatban.
„A többsebességes Európa ugyanakkor nem lehet cél, hanem csupán egy figyelmeztetés” – szögezte le egy magas rangú EU-tisztviselő, aki szerint mindenképpen el kell kerülni azt, hogy a több sebesség végzetesen aláássa az EU egységét, amely még mindig a preferenciát élvező megoldás.
Magyar és lengyel részről arra hívják fel a figyelmet, hogy mindaddig nem látnak problémát a két sebességben, ameddig az – ahogy eddig is – inkább kivétel, és nem válik főszabállyá (normává); átlátható, kiszámítható és nyitott mások csatlakozása előtt, és nem jelenti új intézmények létrehozását.
EU-források a vita kapcsán emlékeztetnek arra a magyar miniszterelnök által is gyakran idézett mondásra, miszerint „ha nem ülsz az asztalnál, akkor könnyen téged szolgálhatnak fel vacsorára”.