Lejár a kilakoltatási tilalom: maradnak vagy mennek a devizahitelesek?

Fotó: szpot.hu / szpot.hu

-

Előfordulhat, hogy a jogalkotók a devizaügy végleges rendezéséig meghosszabbítják a kilakoltatási moratórium április végi határidejét.


A devizahiteleseket érintő kilakoltatási tilalom április 30-ig érvényes, ezután a hitelezők a devizahitelét visszafizetni nem tudó családokat kirakhatják az otthonukból. A mostani rendelkezések értelmében május elseje és november utolsó napja között végrehajthatók a kilakoltatások, és ha az előírásokat nem módosítják, akkor a végrehajtók hozzáláthatnak a jogerős végzések teljesítéséhez. A Magyar Nemzet azonban úgy tudja, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium mérlegeli a moratórium meghosszabbításának lehetőségét. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara szerint a tilalom mindaddig érvényben maradhatna, amíg a devizahitel-adósok ügyét végleg nem rendezi az Országgyűlés által majd vélhetően ősszel megalkotott jogszabály. Schmidt Zoltán, a kamara elnökségi titkára a lapnak elmondta, hogy jelenleg, a moratórium határidejének betartásával, a kilakoltatás vagy más intézkedés csak akkor mellőzhető, ha a hitelező haladékot ad az adósnak, esetleg eláll a végrehajtástól. A folyamatot a bíróság végzése is megakaszthatja, az adósok az ügyükben eljáró ítélkező fórumnál kezdeményezhetik a végrehajtás felfüggesztését. Kérelmük akkor lehet eredményes, ha megfelelő dokumentummal igazolják, hogy nem sújtották őket rendbírsággal, és van olyan méltányolható körülmény, amely indokolttá teszi a folyamat megállítását. Április vége egyébként még azért is lesz fontos dátum a devizaügyekben, mert az Európai Bíróság ekkor (jövő szerdán) hozza meg döntését a devizahiteles adósok, a Kásler-házaspár ügyében. Az uniós ítélet kell ahhoz, hogy a Kúria kiegészítse a decemberi jogegységi határozatát, és állást foglaljon abban, hogy mikor felel meg az átláthatóság követelményének a bank egyoldalú szerződésmódosítása. Ezután válhat egyértelművé, hogy milyen jogi feltételek mellett kell a devizahitelesek ügyeit rendezni, és az Országgyűlés is a Kúria határozata után fogadhatja el a hitelkérdést rendező jogszabályt. Az Európai Bíróság döntése után azonban a Kúria pont elkezdi a szokásos ítélkezési szünetét, amely augusztus végéig tart, így majd csak nyár végén, ősz elején hozhatja meg a határozatát, tehát a jogalkotással is várni kell.