Lehet, hogy kapott segítséget a bostoni merénylő

Fotó: Europress/AFP / Europress/AFP

-

A robbanószerekből következtettek erre Dzsohar Carnajev perének részletes vádirata szerint.


A korábbi hivatalos állásfoglalásoktól eltérően az amerikai szövetségi ügyészség nem zárja ki, hogy a tavalyi bostoni maratonon elkövetett kettős robbantásos merénylet vádlottjai külső segítséget kaphattak – közölte csütörtökön amerikai hírforrásokra hivatkozva az MTI.

„A maraton-pokolgépek gyújtószerkezeteinek összeállításához karácsonyi izzósort és autómodell-alkatrészekből házilag kialakított távirányítókat használtak fel. Ezeket a viszonylag bonyolult szerkezeteket nehéz lett volna a Carnajeveknek kiképzés vagy mások segítsége nélkül összerakniuk”
– hangzott a bíróságra szerdán benyújtott részleges vádirat. A kuktafazekakból kialakított pokolgépek robbanóanyagául az elkövetők több száz petárda lőporát használták fel. A tavaly április 15-i bostoni maratoni futóversenyen végrehajtott kettős robbantást a vád szerint egy Dagesztánból bevándorolt, csecsen nemzetiségű testvérpár, a 26 éves Tamerlan és az akkor 19 éves Dzsohar Carnajev követte el. A pokolgépes támadás következében hárman meghaltak – köztük egy 8 éves kisfiú is –, és 264-en megsebesültek. A fivérek később egy rendőrt is agyonlőttek.


Dzsohar és a csónak belseje

A merénylet egyik vádlottja, Dzsohar Carnajev magánzárkában várja a novemberben elkezdődő tárgyalását. Bátyja még tavaly április 19-re virradóra életét vesztette, halálát a rendőrökkel folytatott tűzpárbajban szerzett lőtt sebek és belső sérülések okozták. A súlyosan sebesült Dzsohar Carnajevet ugyanazon a napon fogták el. Az amerikai állampolgárságú ifjabb Carnajev ellen a bostoni terrortámadás ügyében összesen 30 pontban emeltek szövetségi vádat, köztük négyrendbeli emberölés és tömeges halált okozó fegyverhasználat miatt. A vádpontok közül 17 miatt halálbüntetést szabhatnak ki rá. Amint arról mi is beszámoltunk, a 29 oldalas ügyészségi periratban az is benne van, hogy mit írt Carnajev annak a motorcsónaknak a belsejébe, amelyben végül elfogták a Bostonhoz közeli, Massachusetts állambeli Watertownban.

„Istennek minden emberrel terve van. Velem az, hogy elbújjak ebben a csónakban, és megvilágítsam a tetteinket”
– hangzott az ifjabbik fivér üzenete.


Volt-e kényszer?

Carnajevet az elfogása után úgy kérdezték ki 11 órán át a kórházban, hogy nem ismertették vele a jogait. Ezt az ügyészek azzal indokolták, hogy a hatóságok egy szélesebb körű összeesküvéstől tartottak, ezért éltek az úgynevezett Miranda-törvényben megengedett „közbiztonsági kivétel” alkalmazásával. Arra hivatkoztak, hogy a csónakban talált feliratban egyebek között az állt, hogy

„győzelmet ígértek nekünk, és azt biztosan ki is fogjuk harcolni”.
A 14 részletben végrehajtott kórházi kihallgatás összesen 38 órán át tartott. A kikérdezéshez azért volt szükség ennyi időre, mert Carnajeven gégemetszést kellett végrehajtani, ezért eleinte csak a feje mozgatásával vagy írásban tudott válaszolni. Az ügyészek szerint kényszert nem alkalmaztak. Carnajev jogi képviselői szerint a bíróság nem mérlegelheti a vádlottnak  a kórházban tett vallomását, mert azt kényszer alatt tette. Azt is kifogásolják, hogy közvetlenül az elfogása után nem közölték vele, hogy a bátyja meghalt. Dzsohar Carnajev egyébként egy bírósági meghallgatáson ártatlannak vallotta magát. Tárgyalását az illetékes szövetségi bíró november 3-ra tűzte ki. A vádlott azt állította, hogy a bostoni merénylet megtorlás volt az iraki és az afganisztáni muszlimok elleni amerikai támadásokért. Szerinte aki egy muszlimot megtámad, az mindegyiket megtámadja.