„Legális hírszerzés” lehet majd a Külügyi Intézet fő feladata

Fotó: MTI/MTVA / Illyés Tibor / MTI/MTVA / Illyés Tibor

-

Ez nem kémkedés, a minta pedig a CIA Factbookja – mondta Navracsics Tibor, az új külügyminiszter. Az intézet a tények kigyűjtésénél tovább is mehet, alkalmazott kutatásokat végezhetne és forgatókönyveket vázolhatna fel.


Az új külügyminiszter, Navracsics Tibor úgy alakítaná át a Magyar Külügyi Intézetet, hogy „igazi kormányzati vagy minisztériumi háttérintézmény legyen” – derült ki az Inforádió Aréna című műsorából. Mint azt az MTI is kiemelte, „ez azt jelenti, hogy az intézet dolgozná fel mindazokat a nyilvánosan hozzáférhető külügyi információkat, amelyek Magyarország szempontjából hasznosak lehetnek.” A műsorban az új külgazdasági és külügyminiszter elmondta: kicsit fél a fogalomtól, pedig szerinte arról van szó, hogy „teljesen legális, hozzáférhető forrásokból” szednének össze az adott országokról minden fellelhető információt, ezeket pedig aztán feldolgoznák. Ezt a működést az amerikai szövetségi hírszerzés, a CIA Factbookjához (tények könyve) hasonlította, és hozzátette: azt vizsgálnák, az egyes helyeken milyen politikai erők, kormányzati elképzelések vannak, „akár mint befektetők, akár mint partnerek mire számíthatunk”. Ezzel párhuzamosan Navracsics olyan alapítványt hozna létre, amely konferenciák, workshopok megtartására adna lehetőséget. Elmondása szerint különválasztaná a két funkciót, az új intézményt pedig ennek jegyében hozná létre. A VS.hu kérdésére Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetének igazgatója elmondta: „minden egyes külügyi intézetnek az elemzés mellett az információszerzés is fontos feladata.” Mint hozzátette, ez általában az interneten hozzáférhető forrásokból történik. Tálas szerint részben nyilvános adatokról van szó, és ez nem kémkedés. Arra a kérdésre, hogy a magyar Külügyi Intézetnél eddig nem volt-e ilyesmi, kijelentette: szerinte biztosan folyt eddig is hasonló az intézetnél, ő pedig örül annak, hogy az új miniszter használni szeretné a külügyi intézetet. „Alkalmazott kutatásokat végezhet majd ez az intézet, bizonyos esetekben forgatókönyveket fog készíteni” – vélte. Állítása szerint az amerikai típusú kutatás is ezzel jár. A Külügyi Intézet szerinte azonban bonyolultabb dolgokat is megtudhat, mint ami a CIA Factbookjában van: Tálas úgy látja, az információgyűjtésen túl az összegyűjtött adatok elemzése lehet majd a fő feladat.


-


„A »legális hírszerzést« az intézet eddig is végezte”

Egy, a Magyar Külügyi Intézet működését jól ismerő forrásunk szerint újra felmerült, hogy az MKI munatársai közalkalmazottból kormánytisztviselővé válnának. Úgy véli, hogy ez hosszú távon az intézet megszűnéséhez vezethet. Egyrészt a munkatársak nagy része felmondana, mert nem tudna tanítani. Másrészt ezzel az intézet kiiratkozna az összes nemzetközi tudományos együttműködésből, szövetségből, mert teljesen kormányzati szervvé válna. Harmadrészt „elveszne az a »láthatatlan« képességük, hogy kutatóként bárhova bejutnak, bárhol fogadják őket és nyitottabban beszélnek velük a diplomaták”. Az intézettel kapcsolatban elmondta, hogy nem azért nem „igazi háttérintézmény” mert nem akar az lenni, hanem mert a KüM eddig nem igényelte. Szerinte a minisztériumnak kellene felismerni „azt a hatalmas tudást, kapcsolati rendszert és információ szerzési képességet, ami az intézetben megvan”. „A »legális hírszerzést” az intézet eddig is végezte, csak éppen a minisztérium nem használta” – mondta forrásunk. Elmondása szerin számtalan útjelentés, gyorselemzés és hosszabb tanulmány készül minden hónapban a Magyar Külügyi Intézetben, ám ezeket nem használják a minisztériumban. Informátorunk szerint az, amit a Navracsics az adott országban fellelhető információk gyűjtéséről, rendszerezéséről mondott (pl: melyik párt hogyan viszonyul Mo-hoz, vagy az üzleti körök mit akarnak stb.) csak félreértés lehet, ugyanis az MKI munkatársainak nincsen olyan iratokhoz hozzáférésük, amilyenekhez a diplomatáknak viszont vannak, az interneten pedig nincs fenn minden, sőt. A CIA Factbook-ra való hivatkozással az lehet a probléma, hogy az „tele van régi, pontatlan adatokkal és már elkészült”, nincs is értelme ilyen adatgyűjtést csinálni „az internet és a percenként változó adatok világában”. Összességében egyetért Tálas Péterrel abban, hogy, az intézet eddig is minden olyat végzett, amit Navracsics mondott. „Többet is, jóval, csak éppen nem került be a rendszerbe, mert az intézményi együttműködés kultúrája hiányzott” – nem mehetnek be pl. a minisztérium épületébe, nincsen külügyes mailcímük, stb. Szerinte úgy javulhatna a rendszer, ha „a minisztérium által felvetett ötleteket a kérdésben kompetensekkel, azaz az MKI kutatócsapatával is megvitatják, és nem egyszerűen utasítják”. Forrásunk szerint Navracsics Tibor – egyetemi ember lévén – könnyedén megérti, hogy a kutatóknak mire van szükségük.