Legalább félmilliárd jár a Fidesznek, „egyéniben” második a Jobbik

-

Megnéztük, mennyi állami támogatásra számíthatnak a parlamentbe jutott pártok. Nem várt nehézségekbe ütköztünk.


A választásokon elinduló pártokat bőkezűen támogatta az állam; a kampányra hivatalosan 7,3 milliárd forintot kaptak az induló pártok és jelöltek. A kampánypénz minden indulónak jár, viszont a párttámogatási törvény szerint azok a pártok, amelyek a választásokon elérték az egy százalékot, a következő négy évben is jogosultak állami támogatásra. Az, hogy ez mekkora összeg, egyértelműen benne van a költségvetésben (2014-ben több mint 2,5 milliárd forint), ám az, hogyan is kell ezt elosztani, már nem ennyire egyszerű. A törvény ugyanis nem fogalmaz egyértelműen: ha több párt indul egy listán, nem magától értetődő az elosztási metódus. Idén ez különösen izgalmas kérdés, ugyanis két közös lista is jogosult támogatásra, az egyik mindjárt öt párttal. Hivatalosan kilenc pártnak lesz képviselete az új Országgyűlésben. Miután több jogásszal is konzultáltunk és rábukkantunk egy hasonló kérdésben hozott (igaz, 2002-es) OVB-állásfoglalásra is, ezért úgy döntöttünk, hogy külön pártként kezeljük a Fideszt és a KDNP-t, valamint a kormányváltó összefogás mind az öt pártját. Mivel a törvény leadott szavazatszámok alapján osztja el a pénzt, összeszámoltuk, melyik párt hány szavazatot kapott összesen. Listáknál a bejutottak számában arányosítottunk, az egyéni körzetekben pedig megnéztük, melyik jelölt melyik párt tagja. Fontos megjegyezni, hogy ezek a számok csak becslések, hiszen a végleges eredményre még várni kell, és az is előfordulhat, hogy a mi jogértelmezésünk téves, és a választási szövetségek maguk dönthetik el, hogyan osztozkodnak a nekik járó milliókon – néhány pártnál érdeklődtünk, de még maguk sem tudták megmondani. Akkor nézzük inkább a számokat! A legtöbb szavazatot (lista és egyéni összesen) a Fidesz kapta, ezért a pártnak 529 millió forint jár az év utolsó nyolc hónapjára. Mivel a kormányváltó összefogás szavazatai – és így támogatása is – öt párt között oszlik meg, ebben a megközelítésben a második helyezett a Jobbik lett (majd' kétmillió szavazat), amiért 318 millió forintot kaphat. Az MSZP 294 millió forintra, a külön a közvélemény-kutatásokban sem mért KDNP 153 millióra, míg a Parlamentbe még éppen becsusszanó LMP 114 millióra számíthat. A Bajnai Gordon vezette Együtt 88 milliót, Gyurcsány Ferenc DK-ja 86 milliót, a Párbeszéd Magyarországért 65 milliót, míg az egyetlen képviselővel rendelkező MLP 53 milliót kaphat az államtól. Noha a fenti számok csak becslések, a végösszeg minden bizonnyal nagyobb lesz. Több mint 1,2 milliárdot szét kell osztani a pártok alapítványai között is. Pontosan erről sem rendelkezik a törvény, az új Országgyűlés dönti majd el, kinek mennyi jut – feltételezhetően azért figyelembe veszik majd a parlamenti erőviszonyokat. A majdan megalakuló frakcióknak is jár állami támogatás, ám azt ma még lehetetlen megmondani, hogy a kis pártok közül melyiknek lesz frakciója. Néhány mandátum sorsa még nem dőlt el, és megjósolhatatlan az is, hogy Fodor Gábor kisegíti-e valamelyik pártot (az Együtt már közölte, nem kér belőle). A frakcióalakításnak ugyanis nem csak az az előnye, hogy pénz jár érte: a képviselő-csoportoknak több felszólalási és vezérszónoki lehetőség jut, valamint olyan bizottsági helyek is járnak, melyek egyéni képviselőknek nem. Kivételesen sok múlik tehát a még össze nem számolt szavazatokon, és a kisebb pártok képviselőinek egyéni döntésein is.