Lecsapott a katasztrófavédelem – „jöhet a nemzeti kéményseprőipar”?

Fotó: Getty Images/iStockphoto / waddle

-

A VS.hu információi szerint a kéményseprő cégeknek valamennyi adatbázisukat át kellett adniuk, amikor kedden megjelentek náluk a katasztrófavédelem emberei. Mindez azután történt, hogy megkongatták a vészharangot: a rezsicsökkentés eredményeként finanszírozhatatlanná vált a szolgáltatás, ezért júliustól hét megyében nem ellenőrzik a kéményeket. Erős a gyanú, hogy újrafelosztás előtt áll az évi 5-8 milliárd forintos árbevételű szolgáltatás piaca.


Pedig a kéményseprők biztosan látnak kéményseprőt. Mégsincs malacuk. Ahogy a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestületének elnöke, Vidra Zoltán a VS.hu-nak fogalmazott: „a jelenlegi szolgáltatási struktúra halálra van ítélve”.   A jelenlegi jogszabályok alapján ugyanis csapdahelyzetben vannak a kéménysepréssel foglalkozó cégek. Egyrészt tavaly júliustól egy kormányrendelet gyakorlatilag felére, kétezer forintra csökkentette a kéményseprésért elkérhető díj maximumát. Másrészt idén kettőről egyre mérsékelte ugyan a vegyes tüzelésű kémények évente kötelező ellenőrzésének számát, jövő januártól viszont új mérési és tisztítási feladatokat írt elő a szolgáltatóknak a jogszabály.   Mindezt a felére apadt bevételből. A rezsicsökkentéssel párhuzamosan ugyanis kivették a jogszabályból azt a passzust, amely kimondta: olyan díjat kell meghatározni, amely fedezi az ellátás költségeit és a fenntartható szolgáltatást.   A cégvezetők azt mondják, csőd szélén állnak. Ezért inkább felhagynak a szolgáltatással. A kormány decemberben már erre az eshetőségre is gondolt. Rendeletben szabályozta, hogy a katasztrófavédelemnek kell intézkednie, ha egy szolgáltató visszaadja a megbízást. A katasztrófavédelem először megpróbál egy önként jelentkezőt találni a kéményseprésre, ha pedig senkinek sem fűlik a foga a munkához, akkor kijelöl egy szolgáltatót. (A kéményseprők a települési önkormányzatokkal szerződnek az ellátásra, de a tevékenységüket tavaly január óta a jegyzők helyett már a katasztrófavédelem felügyeli hatóságként.)   A kiszemelt vállalkozónak 9 hónapig kötelező ellátnia a szolgáltatást, ami további 3 hónappal meghosszabbítható. Ennyit azonban már egyik cég sem bír ki, biztosan csődbe mennek – mondja az ipartestületi elnök. Márpedig – fűzte tovább gondolatait Vidra Zoltán – a cégvezetőket jogszabály kötelezi arra, hogy jelezzék a cégbíróságon, ha pontosan tudják: olyan vállalkozást irányítanak, amely csak adósságot termel.   Jöhetnek a közmunkások és az önkéntes tűzoltók kéményt söpörni! – ironizált az ipartestületi elnök, merthogy a jogszabály valóban lehetővé teszi, hogy az átmeneti szolgáltató a közfoglalkoztatási programban résztvevőket is bevonja a munkába. Holott a jövő januártól ellátandó feladatok már olyan tudást igényelnek, amelynek a felszívásához még a jelenlegi szakembergárdának is továbbképzésen kell részt vennie.   „Lehet, hogy megalakítás előtt áll a nemzeti kéményseprőipar” – mondta Vidra. Jelenleg országosan mintegy 40 cég látja el a feladatokat, az éves árbevételük 5-8 milliárd forint között lehet. A katasztrófavédelem által most elkért és átvett adatok a gazdálkodási információktól kezdve a munkatársak lakcíméig mindent tartalmaznak. Még a budapestieket is, pedig a Főkétüsz Fővárosi Kéményseprőipari Kft. kivételes helyzetben van: az önkormányzat tavaly fél-, idén pedig egymilliárd forinttal kompenzálta a rezsicsökkentés miatt kiesett bevételt.   A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága egészen más véleményen van. Mint a VS.hu érdeklődésére közölte, munkatársai a főigazgatóság hatósági ellenőrzési jogköre részeként jártak a kéményseprő vállalkozásoknál, nem eseti ügyről volt szó, hiszen folyamatosan kérnek adatokat ezektől a cégektől.