Lázár szerint kevesebb lesz a paksi titok

Fotó: MTI / Bruzák Noémi

-

A miniszter szerint májusban jön a jövő évi költségvetés javaslata, Brüsszelben pedig nem a felsőoktatásról, hanem Soros György sorsáról volt szó.


Jelentős mértékben csökkenti a paksi atomerőmű-bővítés dokumentációjának titkosságát Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfót azt mondta: az átminősítési eljárás után az Oroszországgal kötött megvalósíthatósági szerződés döntő részét – a projektet nem kockáztató módon és mértékben – hozzáférhetővé teszik.

A kormány május 2-án nyújtja be a 2018-as költségvetésre vonatkozó javaslatát a parlamentnek. Azt június 15-ig elfogadja a Ház – mondta Lázár. A miniszter szerint a költségvetést a kiszámíthatóság és a stabilitás jellemzi, emellett úgy folynak a fejlesztések, hogy közben folyamatosan csökken az államadósság.

A források 80 százalékát működésre, 20 százalékát pedig fejlesztésre fordítják. Az egészségügyre 185 milliárd, az oktatásra 82 milliárd, a rendvédelemre és közbiztonságra 55 milliárd forinttal több jut jövőre – mondta Lázár. 2018-ban is folytatódnak az életpályamodellek, ezek mintegy 556 ezer embert érintenek. Nekik összességében 30-40-45 százalékkal emelkedik a bérük, ami 906 milliárd forint többletet jelent a költségvetés kiadási oldalán.

A miniszter azt tartja a szerdai brüsszeli vita legfontosabb eredményének, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány megvédte az ország érdekét. Ha Orbán Viktor nem ment volna el az Európai Parlament ülésére – ahol az egyik napirendi pont a magyarországi helyzet volt –, akkor „felmossák a padlót velünk" – mondta Lázár.

Szerinte a kötelezettségszegési eljárást indító Európai Bizottság nem a tanszabadságért, hanem üzleti kérdések miatt – a szolgáltatások szabad áramlásáért – aggódik. A helyzet megvitatása után Magyarország kész arra, hogy az európai uniós jognak mindenben megfeleljenek a magyar törvények. Lázár szerinte egyébként mindenki láthatja, hogy nem a felsőoktatás, hanem valójában Soros György sorsáról van szó, nem a felsőoktatás, hanem a spekuláns érdekei kerültek veszélybe.

A jelenleg is zajló nemzeti konzultációról a miniszter azt a tájékoztatást adta, hogy a visszaküldött kérdőívek száma meghaladta a 470 ezret, további 52 ezren pedig az interneten mondták el véleményüket.