Lázár béremelésről és létszámcsökkentésről beszélt a gyáriparosoknak

Fotó: MTI / Bruzák Noémi

-

Digitális és infrastrukturális fejlesztéseket tervez a mormány – mondta a miniszter.


Az egészségügyben és az oktatásban 2018-2022-ben jelentős béremelésre lenne szükség, ami nélkül nem lehet felzárkózni a fejlett nyugati országokhoz – mondta Lázár János a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége rendezvényén. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint "nem lesz érdemi változás az egészségügyben, ha nem tudjuk tovább emelni a béreket". Továbbra is úgy véli, hogy az államigazgatásban még mindig sokan dolgoznak, és kedvezőnek tartaná, ha a létszámot csökkenteni lehetne.

A kormány jelentős digitális, illetve közlekedési infrastrukturális fejlesztéseket tervez. Az e-kormányzást ki kell terjeszteni, a digitalizáció gyorsítását pedig "magán kezdi a kormány" – mondta. Erre a kabinet 2018-2020 között mintegy 200 milliárd forintot költene a tervek szerint. A kabinet a közúthálózat és a vasút nagyarányú korszerűsítését, fejlesztését határozta el, "mert fontos az, hogy Európát, elsősorban a régiónkat ráhangoljuk Budapestre". A közutak, az úthálózat fejlesztésére, bővítésére 2500 milliárd forintot, a vasúthálózat korszerűsítésére, javítására további 1000 milliárd forintot költhet a kabinet a következő években – mondta.

Lázár előadása elején Orbán Viktor nevében megköszönte az MGYOSZ tagcégeinek, a magyar gyáriparosoknak azt, hogy együttműködtek a kabinettel, támogatták a kormány gazdaságpolitikai céljait. Az elmúlt években elért, jelentős gazdasági sikerekben tevékeny szerepet játszottak az MGYOSZ tagjai. "Aki képes gondoskodni magáról, az a kormány szövetségese, aki még másokon is képes segíteni, az a kormány legjobb szövetsége" – mondta.

Szerinte az elmúlt években elért jelentős gazdasági eredményeket a munkaadói érdekvédelmi szervezetek támogatása, együttműködése nélkül nem lehetett volna elérni. Kiemelte a nemzetgazdasági miniszterek, Matolcsy György és Varga Mihály szerepét is a sikerekben, illetve azt, hogy a szigorú fiskális politikát a jegybank politikája is támogatta.

2010-ben mintegy 83 százalékot ért el az államadósság GDP-hez mért értéke, ez mára 73 százalék körüli szintre mérséklődött. Lázár azt mondta: bár az EU-ban csupán 3-4 ország tudta csökkenteni az államadósságot, a következő években tovább kell mérsékelni az államadósság bruttó hazai termékhez mért arányát, mert az régiós összehasonlításban még mindig magas. A kormány azt szeretné elérni, hogy 2019-2020-ra az államadósság a GDP-hez mérten 70 százalék alá csökkenjen.

Futó Péter, a MGYOSZ elnöke azt mondta, hogy a technológiai fejlődés megállíthatatlanul és megjósolhatatlaul gyorsul tovább. Példaként említette az olajár alakulását, miután pár évvel ezelőtt a szakértők a 200 dollár körüli árat sem tartották kizártnak, a technológia fejlődés és az innováció miatt azonban az olajár a néhány évvel ezelőtti szinteket sem érte el.

Egyre erőteljesebb a robotizáció is, az Oxford University kutatása szerint 25 éven belül, globálisan a jelenlegi munkahelyek közel felén már robotok dolgoznak. Az élethosszig tartó tanulás, az alkalmazkodóképesség szerepe pedig egyénileg is felértékelődik, amelynek szükséges, de nem elégséges eleme az informatika, az angol nyelv és a matematikai ismeretek gyermekkortól kezdődő, folyamatos fejlesztése – mondta Futó.