Lázár: a sas is készen van, és hamarosan állni fog az emlékmű

Fotó: Vs.hu/Hirling Bálint / Vs.hu/Hirling Bálint

-

Elkészült, de érdemben az eredeti tervekhez képest nem változott a német sassal hadakozó Gábriel arkangyal alakja, így csak politikai döntés, hogy mikor avatják fel a német megszállás emlékművét a Szabadság téren – nyilatkozta a VS.hu-nak Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Információink szerint a Tisza István-emlékmű avatása miatt halasztják a megszállási emlékmű átadását.


Az emlékmű felállításának – egyszer már meghosszabbított – határideje szombaton járt le, de a szobor még nincs a helyén. Lázár János a VS.hu-nak megerősítette: az emlékmű talapzata szinte teljesen készen van a Szabadság téren, ahogyan maga a szobor is, így azt tulajdonképpen bármikor fel lehetne avatni. Az időpont kiválasztása politikai döntés – tette hozzá. Úgy értesültünk: a halasztás oka, hogy Orbán Viktor miniszterelnök elígérkezett a Kossuth téri Tisza István-emlékmű avatására, amely most szombaton lesz és a kormány nem tartotta volna szerencsésnek, ha a két avatás időben túl közel van egymáshoz. Vagyis legalább két hetet még várni kell az eredetileg a „német megszállás emlékművének” nevezett, aztán a „német megszállás áldozatainak emlékművére” átkeresztelt szoborcsoport felavatására. A május 31-i határidő azért is lehetett kényes, mert egybeesett a miniszterelnök születésnapjával, igaz, semmi sem gátolta volna a kormányt abban, hogy néhány nappal a határidő lejárta előtt avasson.


Így utazott Tisza István szobra a Kossuth térre



Olvasónk hívta fel a figyelmünket arra, hogy Párkányi Raab Péter koncepciója nem feltétlenül eredeti, Jászberényben ugyanis található egy hasonló alkotás, a szobrászművész pedig a közelmúltban többször is járhatott az említett városban. Áder János köztársasági elnök ugyanis május 31-én adta át Lehel vezér szobrát, Melocco Miklós és Párkányi Raab Péter közös alkotását, amely Jászberény főterén kapott helyet (a művet Pap Géza, Jászberény díszpolgára adományozta a településnek). Ugyanabban a városban áll Győrfi Sándor II. világháborús emlékműve 1993-ből, amely bizonyos pontjain kísértetiesen hasonlít a Szabadság térre tervezett hírhedt emlékműre: ilyen például az emlékművön látható madár, valamint a törött végű oszlopok. Így néz ki Győrfi említett alkotása: A csonka kőoszlopok egyikén sérült madár szobra látható, Győrfi Sándor szobrászművész alkotása A csonka kőoszlopok egyikén sérült madár szobra látható, Győrfi Sándor szobrászművész alkotása Nem ez az első alkalom, hogy felmerül: Raab merített más alkotók műveiből. Május közepén akadémikusok értelmezték az épülő emlékmű koncepcióját. Marosi Ernő művészettörténész ekkor azt mondta, a tervezetnek a művészethez semmi köze. Úgy fogalmazott:
„Esztétikai tekintetben eljutott a súlytalanság állapotába”
a szobor, legalábbis, amit eddig meg lehetett ismerni belőle. A képzőművészeti hagyománnyal tisztességtelenül bánik és erőszakosan tapintatlan az érintettek emlékezési kultúrájával. A helyzetet egy
„különösen sérelmes plágium is súlyosbítja, ami nem menthető”,
mondta a művészettörténész, gazdag példaanyaggal, közte épp egy Akadémia-allegóriával illusztrálva a koncepció eredetét, amely a Szabadság téri emlékműben visszájára fordul. Johann Nepomuk Ender: Borúra derű – A Magyar Tudományos Akadémia allegóriája (1831) Johann Nepomuk Ender: Borúra derű – A Magyar Tudományos Akadémia allegóriája (1831) A képet Széchenyi István megrendelésére 1831-ben festette Johann Nepomuk Ender. A legnagyobb magyar ajándékozta az Akadémiának. A festményen egy görög mitológiai alak, Hébé, az ifjúság istennője a tudomány és a művészet italával kínálja a sasként megjelenített magyar nemzetet.

Kis szobortörténet

Gyors tudnivalók az emlékműről: a Miniszterelnökség Párkányi Raab Pétert kérte fel a 211,6 milliós emlékmű megalkotására, amelynek fő elemei a birodalmi sas és Gábriel arkangyal. December utolsó napján derült ki hogy lesz szobor, február 20-tól jött egy szünet, a választások után pedig gőzerővel elkezdték megépíteni.
  • 2013.12.31. – A Magyar Közlönyben megjelent, hogy Magyarország német megszállásának 70. évfordulójára emlékművet állítanak Budapesten, a Szabadság téren. A határozat szerint a kormány társadalompolitikai szempontból fontos célnak tartja, hogy 2014. március 19-re elkészüljön a megszállásra emlékeztető alkotás.
  • Az emlékmű megvalósítását nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították.
  • Jan. 19. – Pásztor Tibor V. kerületi MSZP-s önkormányzati képviselő közzétette az önkormányzat tervezett rendkívüli üléséhez megküldött dokumentációt, benne Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár mellékelt levelét és a látványtervet is. Lázár János leveléből kiderül, hogy a pályázaton Párkányi Raab Péter szobrászművész alkotását választották ki, a kompozíció fő eleme Gábriel arkangyal és a birodalmi sas.
  • Jan. 21. – Melocco Miklós és Benedek György szobrászművész is támogatta szakvéleményben a koncepciótervet, amellyel a Budapest Galéria is egyetért, közölte a Kormányzati Információs Központ. Nyilatkozatukból kiderült még, hogy a Miniszterelnökség kizárólag Párkányi Raab Péter szobrászművészt hívta fel ajánlattételre, majd vele, és a Moratus Szerkezetépítő Kft.-vel kötöttek vállalkozási szerződést. A költségekről úgy tájékoztattak, hogy a közbeszerzési eljárás becsült értéke nettó 250 millió forint volt, a rendelkezésre álló fedezet bruttó 317,5 millió forint, az ajánlati ár pedig 211,6 millió forint plusz áfa.
  • Jan. 22. – Tulajdonosi hozzájárulást adott az V. kerületi önkormányzat az 1944-es német megszállás 70. évfordulójára készülő emlékműhöz.
  • Feb. 19. – Május vége lett az új határidő, és az emlékmű neve már nem német megszállási emlékmű, hanem a megszállás áldozatainak emlékműve.
  • Feb. 20. – Orbán Viktor levelet írt a Mazsihisznek, miután az felfüggesztette részvételét az emlékév programjain, a lényeg: húsvét után folytassák a párbeszédet.
Itt szünet kezdődött, amely a választások utáni második napig tartott.
  • Ápr. 8. – Megkezdődtek a munkálatok. Tüntetők sokszor lebontották a kordont, pár nap múlva megbontották a talapzatot is.
  • Ápr. 29. – Egyenként távolították el a rendőrök az építési területről az emlékmű ellen tiltakozó demonstrálókat.
  • Máj. 13. – A Magyar Tudományos Akadémia tagjai első alkalommal mondták el véleményüket a Szabadság téren épülő emlékműről a nyilvánosság előtt. A történettudományi és filozófiai osztály tudományos ülésén a művészettörténet egyik legnagyobb hazai tekintélye, Marosi Ernő kijelentette, hogy a szóban forgó szoborcsoport hatását egy szégyenletes plágium is súlyosbítja, valamint esztétikai értéke súlytalan, így nem való nyilvánosság elé.
  • Máj. 24. – Az EP-választás előtt az ellenzéki pártok vezetői a Magyar Tudományos Akadémia előtt tiltakoztak a szobor ellen. Felszólalt Szabó Tímea és Juhász Péter (Együtt-PM), Bokros Lajos (Modern Magyarország Mozgalom), Popper Gábor (Liberálisok), Horváth Csaba (MSZP) és Gyurcsány Ferenc (Demokratikus Koalíció). Hangsúlyozták, hogy ha a főváros vezetését a „demokratikus pártok” veszik át, akkor eltávolítják a „történelemhamisító” emlékművet, és a Szoborparkba száműzik azt.