Lassan megtudhatja a Kúria, mit kezdjen a devizahiteles perekkel

Fotó: MTI/Máthé Zoltán / MTI/Máthé Zoltán

A hitelfolyósításnál, illetve a törlesztéskor alkalmazott árfolyam eltérő volta, azaz az árfolyamrés lehet tisztességtelen, de csak akkor, ha bizonyítani lehet, hogy a fogyasztó nem érthette meg, milyen többletterhek fenyegetik. Nagyjából ez a lényege annak a főtanácsnoki indítványnak, amely alapján az Európai Unió Bírósága felelni fog a Kúria kérdéseire.


A Kúria a Kásler Árpád és Káslerné Rábai Hajnalka kontra OTP Jelzálogbank Zrt.-ügyben fordult a luxembourgi bírósághoz. Káslerék idehaza első és másodfokon pert nyertek, a bíróságok szerint ugyanis tisztességtelen volt, ahogy a szerződésben a bank megállapította az egyes havi törlesztőrészletek számításához megállapított átváltási árfolyamokat. A Jelzálogbank felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, például arra hivatkozva, hogy a magyar Polgári Törvénykönyv szerint az ominózus átváltási feltétel tisztességtelen voltát nem is lehet vizsgálni. A Kúria nem vállalta az azonnali döntés ódiumát, több kérdésben is az Európai Unió Bíróságának (EUB) jogértelmezését kérte. Árfolyamfeltételek nélkül nincs devizahitel-szerződés A Kúria abban sem volt biztos, hogy az árfolyam-megállapítási feltételeket a szerződés elsődleges tárgyának tartsa-e. Ez a most megismert – az EUB-t semmire sem kötelező – főtanácsnoki vélemény szerint egyértelmű, egy devizahitel esetében az árfolyam- és kamatfeltételek a szerződés alapvető elemei, hiányukban teljesíteni sem lehetne kölcsön visszafizetését. Lehet tisztességtelen, ha érthetetlen Az Európai Unió Bíróságát nem kötő, de álláspontjának kialakításánál általában iránymutató főtanácsnoki vélemény szerint az átváltási árfolyamok eltéréséről szóló szerződési rendelkezések esetleges tisztességtelenségét igenis lehet vizsgálni, kivéve, ha világosak és érthetőek, vagyis a fogyasztók megérthették azokból, hogy a két árfolyam közötti különbözetből többletteher hárulhat rájuk. N. Wahl főtanácsnoknak a szóban forgó szerződésben ezek a kitételek első ránézésre „világosan kifejezettnek” tűnnek, de azért azt ajánlja, hogy erről a Kúria döntsön, miután alaposan megvizsgálta a vitatott szerződést a „megkötésekor fennálló objektív elemek” alapján. Például mérlegelje, hogy a fogyasztó a kikötés tartalmán túl megértette-e, megérthette-e az ahhoz kapcsolódó kötelezettségeket és jogokat is. A szerződés megsemmisítése a kuncsaftnak okozna nagyobb kárt A főtanácsnok abban az esetben sem javasolja a szerződés megsemmisítését, ha az árfolyam-kitételekről kiderülne, hogy tisztességtelenek. A Kásler-ügyben például a megsemmisítésnek az lenne a hatása, hogy a teljes hátralék esedékessé válik, ami jobban büntetné a hitelfelvevőt, mint a bankot, amely így ezután is nyugodtan alkalmazhatná a hasonló kikötéseket, hiszen legfeljebb tisztességtelen kamatmarzsát veszthetné az ügyleteken. Így a főtanácsnok szerint inkább az a járható út, hogy a kifogásolt feltételt a nemzeti jog valamely kiegészítő rendelkezésével helyettesítsék, amennyiben ez a jogi lehetőség az adott országban, jelen esetben Magyarországon megvan.


Nem oszlik a bizonytalanság, több mint 2 százalékot esett az OTP-árfolyam

Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház elemzője szerint a főtanácsnoki állásfoglalásból előzetesen úgy tűnik, hogy az Európai Bíróság egyedi döntéseket lát szükségesnek, ez alapján a Kúria valószínűleg nem tud majd általános érvényű döntést hozni az árfolyamrés kérdésében. Noha a hírre gyengültek az OTP részvényei a Budapesti Értéktőzsdén, a szakember korainak tartja érdemi következtetések levonását, szerinte az Európai Bíróság tényleges ítélete várhatóan három-négy hónap múlva születik meg, ezután következik a Kúria döntése. A bankoknak mindenképpen jelent majd valamekkora veszteséget a devizahiteles szerződések ügyének rendezése, de ez jelenleg nem számszerűsíthető – mondta Török Bálint. Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője is úgy látja, egyelőre nem sokat tisztult a kép, bár megnőtt az esélye annak, hogy az árfolyamrés ügyében inkább a hitelfelvevőknek kedvezően döntsön a Kúria, a devizahiteles szerződések nem válnak semmissé. Az elemző szerint az állásfoglalás megjelenése nem mozgatta meg a forint árfolyamát, és az a gazdasági tervezést a bankokon kívül nem befolyásolja.