Kvóta: szankcionálná a kimaradókat az EP-képviselő

Fotó: AFP / PHILIPPE HUGUEN

-

A zöldpárti politikus szerint olyan rendszer kell, amely a menekültek fogadásának terheit egyenletesebben, igazságosabban teríti szét a tagállamok között.


Philippe Lamberts EP-képviselő, a Zöldek frakciójának társelnöke egyetért azzal, hogy szankciók sújtsák azokat a tagállamokat, amelyek nem akarnak részt venni egy kötelező uniós menekültügyi rendszerben. A belga politikus az M1 csatornának azt mondta, megdöbbentőnek tartja, hogy a Európai Tanács mindeddig képtelen volt egyetértésre jutni és dönteni az elmúlt időszakban működésképtelenné vált dublini rendszerről, miközben az unió külső határain – Máltán, Olaszországban, Görögországban és Bulgáriában – elviselhetetlen a helyzet.

Lamberts szerint fontos lenne, hogy olyan rendszert alakítsanak ki, amely a menekültek fogadásának terheit egyenletesebben, igazságosabban teríti szét az uniós tagállamok között. Szerinte Magyarország nagyon nagy nyomásnak volt kitéve a nyugat-balkáni migrációs útvonalon, és nem volt jó, hogy ebben magára maradt.

A dublini rendszer reformjában azt javasolják, hogy kötelező elosztásnak kell lennie, mert ha az egyezség alapja a terhek igazságosabb elosztása, akkor nem lehetnek a rendszerben potyautasok. Elképzelhetőnek tartaná, hogy aki akar, vállaljon többet a szükséges minimumnál, de mindenképpen lennie kell egy minimumnak, ami mindenki számára kötelező.

Lamberts azt mondta, "teljesen egyértelmű", hogy uniós pénzek megvonásával büntessék a tagállamokat, amelyek nem vennének részt egy ilyen rendszerben. "Ha valaki nem tartja tiszteletben az uniós törvényeket, akkor jönnek a szankciók. Erre ott vannak a kötelezettségszegési eljárások" – mondta.

Az unió tagjának lenni nem azt jelenti, hogy "szemezgetni lehet, mit akarok betartani, és mit nem". Az a benyomása a magyar vezetőkről, hogy ők az EU tagjai akarnak lenni, "de akkor az egész csomagot el kell fogadni, és nem csak azt, ami tetszik".

A felvetésre, hogy néhány kormány, köztük a magyar is, úgy véli, hogy a menekültek elosztását szolgáló minden állandó mechanizmus valójában ösztönözné a migrációt, meghívóként lenne értelmezhető, ezért nem szabad elfogadni, azt mondta: a tény az, hogy ha valaki menekült, akkor egy elviselhetetlen helyzettől igyekszik megszabadulni, tehát ez nem meghívás kérdése, hanem kényszerhelyzet.

Az EU az értékek közössége, és ezen értékek között ott van az emberi jogok tisztelete, hogy befogadjuk azokat, akik szükséget szenvednek, és ez nem választható, mert az európai jogrendszer része.

"Amikor valaki csatlakozik az unióhoz, tudja, hogy milyen klubba lép be. Senki nem kényszerített arra egy országot sem, hogy csatlakozzék az Európai Unióhoz" – mondta a zöldpárti képviselő, aki szerint a genfi konvenció betartása minden uniós tag kötelezettsége.

Van olyan, hogy a menekültek megérkeznek egy országba, és nem ott akarnak menedékjogot kérni, hanem továbbmennének, mert máshol élnének ezzel a jogukkal. "Ilyenkor azt kell tudnunk mondani, hogy nézzék, ha az Európai Unióba érkeznek, és segítséget várnak tőlünk, mi készen állunk rá, de akkor azt úgy kell elfogadniuk, ahogy a segítséget mi nyújtjuk."

Az EP-képviselő üdvözölné, ha az európai döntéshozatalban sokkal inkább figyelembe vennék azoknak az országoknak a történelmét, amelyek évtizedeken át szovjet uralom alatt éltek, hogy Európa valóban minden tagállam Európája legyen, és ne csak néhányé.

"Ahelyett, hogy mindig őket tartjuk a rossz fiúknak, azt szeretném, ha Lengyelország és Magyarország ott lenne az európai döntéshozatal központjában" – mondta. Az első kötelező kvótarendszer esetében az önkéntességet támogatta volna, de szerinte most már indokolt a többségi döntés.

"Ezért is sürgetem Magyarországot, hogy teljes mértékben legyen része ennek a folyamatnak, ahelyett hogy azt mondják, nem kérünk az egészből semmit" – mondta Lamberts, aki Magyarországtól konstruktívabb hozzáállást, a nyugati tagállamok részéről pedig kevesebb támadást vár el.