Kvóta: Magyarország az Európai Bíróságra került

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

-

Az idei év vége felé tarthatják meg az első ülést. Ha egy EU-s ország kéri, bekapcsolódhat.


Beérkezett az Európai Bizottság keresete, és ezzel hivatalosan is az Európai Bíróság elé került az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen megindított kötelezettségszegési eljárás.

A bizottság december elején jelentette be, hogy - mivel nem történt előrelépés - harmadik szakaszba lépteti a júniusban megindított jogsértési eljárást a 120 ezer menedékkérő elosztását célzó mechanizmus ügyében, amelyet az uniós tagállamok belügyminiszterei minősített többségi szavazással, többek között Magyarország ellenkezése dacára fogadtak el 2015 szeptemberében.

A bizottság azt közölte: annak ellenére, hogy az Európai Bíróság szeptemberi ítélete megerősítette a kvótarendszerről szóló tanácsi döntés érvényességét, Magyarország, Lengyelország és Csehország továbbra sem teljesíti jogi kötelességeit. A brüsszeli testület nem találta kielégítőnek az országok válaszát, mivel nem jelezték, hogy hozzá fognak járulni az áthelyezési határozat végrehajtásához, és ezért döntöttek végül a bírósági szakasz megkezdése mellett.

Amennyiben egy tagország az Európai Bíróság első ítélete ellenére sem cselekszik, a bizottság újabb jogsértési eljárást indíthat, és ekkor már egyetlen írásbeli figyelmeztetés után a bírósághoz fordulhat, és bírság kiszabását javasolhatja az érintett állammal szemben.


Lehóczki Balázs, az Európai Bíróság szóvivője azt mondta, hogy az érintett országoknak most joguk van a bizottság lépésére reagálni. Szerinte a bíróság első ülésére a témában "novemberben vagy decemberben, de nem előbb" kerülhet sor. A kereset megvitatásába a szabályok szerint mindazok az uniós országok is bekapcsolódhatnak, amelyek ezt kérni fogják. A szóvivő szerint a bírósági eljárás akár 18 hónapig is eltarthat, és csak a bírókon múlik, lerövidítik-e. "Ez azonban nem automatikus" - mondta Lehóczki.


A bizottság kettős mércét alkalmaz, amikor csak három tagállamnál kifogásolja az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítását, miközben azt több ország sem hajtotta végre érdemben - mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.

Völner Pál szerint az egész eljárás arról szól, hogy Brüsszel életben tartsa a kvótaügyet, és akár felső korlát nélküli betelepítést kényszerítsen rá a tagállamokra.


Babis tárgyalna

A cseh kormány mindent megtesz azért, hogy a kvótapernek ne legyen hatása Csehországra - mondta Andrej Babis miniszterelnök. "Meg akarom vitatni a kérdést az Európai Bizottság elnökével. Nem tartom ugyanis normálisnak, hogy az Európai Bizottság ellenünk eljárást indított, de ez nem érinti azokat az országokat, amelyek befogadtak 12 úgynevezett migránst" - mondta Babis. A cseh miniszterelnök január 29-én Brüsszelben találkozik Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével.

Babis azt mondta, Csehország elutasítja a migránsok kötelező kvóták szerinti elosztását, és szerinte hasonló álláspontot fogalmazott meg Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is. "Szintén az a véleménye, hogy a kvóták nem hatékonyak" - jelentette ki Babis. Babis tárgyalásokat folytat majd azért, hogy a V4-ek kvótákat elutasító álláspontjához más országok is csatlakozzanak. A cseh parlamenti pártok a menekültkvóták elutasításában egységesek, és támogatják a kormány álláspontját.

"Az Európai Bizottság keresete Csehország és további államok ellen a migránsok újraelosztásának elutasítása miatt csak feleslegesen elmélyíti az Európa-ellenes hangulatot, és semmilyen módon nem oldja meg a problémát. A nemzetállamoknak joguk van arra, hogy önállóan döntsenek, kiket fogadnak be területükre" - írta a Twitteren Petr Fiala, a Polgári Demokratikus Párt elnöke, a képviselőház alelnöke.


Nyomásgyakorlás

A Fidesz szerint a bizottság újra nyomást akar gyakorolni Magyarországra azzal, hogy az Európai Bíróság elé vitte a kvótaügyet, amely a Soros-terv része.

A nagyobbik kormánypárt szerint a kötelező betelepítési kvóta bevezetése a Soros-terv része, és Brüsszelben már nem csak egyszeri, korlátozott számú migráns elosztását, hanem az EU-ba belépő bevándorlók automatikus, felső korlát nélküli kötelező betelepítését tervezik. "A kvótát elutasító országok ellen indított per nem más, mint a politikai nyomásgyakorlás egyik eszköze" - áll a közleményben.

A Fidesz arra kérte a kormányt, tegyen meg mindet azért, hogy megvédje Magyarországot a kötelező kvótától.