Kurucoznak és szultánoznak – az Orbán-beszéd visszhangja külföldön

Fotó: MTI/MTVA / Beliczay László

-

Noha idehaza sokan értelmezik úgy, hogy a kormányfő a liberális demokrácia leépítésének magasabb fokozatába kapcsolt, a külföldi sajtó eddig viszonylag mérsékelten érdeklődött tervei iránt. A tusnádfüdői beszéddel részletesebben is foglalkozó lapok viszont erősen kritikusak: lekurucozzák, illetve „Erdogan szultánhoz” hasonlítják Orbán Viktort. Van, aki az írja, hogy „emberarcú fasizmust” épít, mások szerint nincs helye az Európai Néppártban.


Orbán beszédét leginkább a nagy hírügynökségek ismertették, a legtöbb külföldi újság – ha egyáltalán írt a témáról – megelégedett ezekkel. A brit, a spanyol, a portugál vagy a francia sajtót teljesen elkerülte a hír, amely inkább csak a szomszédos országokban, a németeknél, a skandinávoknál és a Benelux-országok lapjaiban jelent meg. A horvát narod.hr például részletesen ismerteti a kormányfő beszédét, gyakorlatilag számos részt szó szerint lefordítva. A lap olvasói többségükben gratulálnak Orbánnak a beszédért. Egyikük szerint „bárcsak nekünk is lenne egy Orbánunk“. A horvát tportal.hr híroldal viszont különösebb kommentár nélkül számolt be arról, hogy Orbán „be akarja fejezni a liberális demokráciát“, és helyette „illiberális államot“ építene, mert az jobban helyt tud állni a globális versenyben. A horvát lap beszámolt arról is, hogy Orbán támadta azon külföldről finanszírozott szervezeteket, amelyek befolyásolni akarnák az országot. Az index.hr is lehozta a hírt, az ottani fórumon több hozzászóló is Orbánnal értett egyet, egyikük attól tart, hogy Orbánt egy ilyen beszéd után valami baleset fogja érni. Azonban több hozzászóló szerint is Orbán egyszerűen „a régi kuruc hagyományokat“ szolgálja ki. „Orbán, a legnagyobb kuruc” A cseh gazdasági napilap, a Hospodářské Noviny külpolitikai rovatvezetője, Martin Ehl szerint is felesleges Orbánt nyugati politikai jelzőkkel leírni: ő se nem baloldali, se nem jobboldali, se nem liberális, se nem konzervatív, hanem kuruc. Úgy látja a cseh újságíró, hogy Orbánt lehetetlen a nyugati politikai filozófia logikája alapján megérteni. Ehl szerint gyakorlatilag az egész magyar történelem kuruc-labanc-párharcként írható le, s most megint a kurucok kerültek Budapesten hatalomra, akik oldanák a nyugati kapcsolatokat. Orbán – állítja Ehl – a kilencvenes években maga is labancként indult, de ott túl nagy volt a konkurencia, így váltott, s idővel a legnagyobb kuruc lett. A kurucság mibenléte nyugati terminusokkal nem érthető meg. A ljubljanai Dnevnik napilap is írt Orbán beszédéről; a szlovén újság azt emelte ki, hogy a magyar miniszterelnök számára a jövőben Oroszország, Törökország és Kína a példakép, mert ezen országokat tartja sikeresnek. A cikk alatti fórumban azonban számos kommentár Orbánnal értett ismét egyet, azt állítva például, hogy Magyarország végre hadat üzent „a sváb bankok imperializmusának”, értve ezalatt Németország gazdasági hatalmát. Egy másik szlovén fórumozó szerint „a magyarok rabszolgák saját hazájukban“, és ezért nagyon helyes, ha Orbán leszámol a neoliberalizmussal. Több szlovén hozzászóló azonban kritikusan ítélte meg a beszédet, egyikük szerint Orbán csak azért akarja felszámolni a liberális demokráciát, hogy semmi se állhasson korrupt rendszerének útjában. A szlovák liberális napilap, a SME kommentár nélkül ismertette Orbán „vízióját“ a liberális demokrácia végéről. A szlovák baloldali Pravda pedig idézi Anton Pelinka politológust, a CEU professzorát, aki nem tartja elképzelhetetlennek, hogy az Európai Néppárt kizárja a Fideszt a beszéd miatt, mert Orbán víziója sem az EU, sem az Európai Néppárt alapértékeivel nem fér össze szerinte. (Pelinka az osztrák szocdemekhez áll közel, így kevéssé lehet rálátása az Európai Néppárt belső döntéseire.)


„Erdogan szultánhoz” hasonlítják Orbánt

Részletesebben, s jóval kritikusabban számoltak be Orbán beszédéről a román lapok. Az Evenimentul Zilei ismerteti Vladimir Tismaneanu politológus elemzését, aki szerint Orbán azért is fordult szembe a liberális demokráciával, mert mindig is idegenül érezte magát a budapesti liberális értelmiség köreiben, és a szerző szerint Orbán ezért választotta inkább „a kollektivista és idegenellenes autoritarizmus“ útját . A jobboldali liberális Romania Libera napilap szerint Orbán „emberarcú fasizmust“ épít Magyarországon, és ez egész Kelet-Európára veszélyt jelent. A bukaresti jobboldali napilap szerint Orbán Putyintól tanult módszerekkel támadja a civil szférát és a szabad sajtót, amire példaként az RTL Klub megadóztatását említi. A lengyel balliberális Gazetta Wyborcza arról számolt be, hogy a magyar ellenzék – értve ezalatt az Együtt/PM-pártszövetséget – az Európai Uniótól kér segítséget Orbán autoriter terveivel szemben. A WPolityce.pl pedig azt emelte ki Orbán beszédéből, hogy a magyar kormányfő szolidáris ugyan Kijevvel, de a magyar nemzeti érdekeket nem fogja Ukrajnáért beáldozni. A lengyel lapokat láthatóan jobban érdekelte, hogy Orbán mit mond Oroszországról, a Déli Áramlatról, mint a liberális demokrácia jövőjéről. Ausztria legolvasottabb bulvárnapilapja, a Kronen Zeitung „Erdogan szultánhoz“ hasonlítja Orbánt, mert Erdogan is rendszeresen a külföldön élő törökökhöz látogatva fejti ki távlati céljait. A lap kiemeli, hogy Orbán tusnádi beszéde minden eddiginél világosabban fogalmazta meg, hogy le akarja építeni a liberális demokráciát. A lap ismertette a kormány és a Norvég Alap közötti vitákat is. Azonban a fórumozók között – hasonlóan a szlovén és horvát lapokhoz – itt is sokan Orbánnal értettek egyet. „A neoliberális pestis egyértelmű visszautasítása. Bravó, Orbán úr!” – írta például egyikük. A többség azonban inkább aggodalmát fejezte ki Ausztria keleti szomszédja, hazánk miatt. Egyikük humorosan megjegyezte, hogy Ausztria nemsokára visszaadhatja a magyaroknak az átvágott vasfüggönyt, mert biztos újra szükségük lesz majd rá. Egy másik szerint nem Orbán, hanem a nép a hibás: „Ha a hülye nép egy hülye vezért akar, akkor tessék, megkapja”.


A Süddeutsche Zeitungnak elege van

A német lapok többsége kevés figyelmet fordított a beszédre, többségük a rövid hírügynökségi hírt vette csak át. Részletesebben elemezte azonban a beszédet a müncheni balliberális Süddeutsche Zeitung napilap, amely vezércikkben óvott Orbántól. A lap madridi tudósítója, Javier Cáceres szerint Orbán „felülmúlta” eddigi beszédeit is, és mostani szónoklata után semmi keresnivalója nem lenne már az Európai Néppártban. A cikk címe is erre utal: Elég! Cáceres szerint Magyarországnak és az Európai Uniónak is el kell gondolkodnia azon, hogy tag maradhat-e egy ország, amely nyíltan letér a liberális demokrácia útjáról. A vallon Express.be honlap „Egy EU-tagállam miniszterelnöke megszabadulna a liberális demokrata modelltől” címmel számol be Orbán tusványosi beszédéről. A flamand De Morgen napilap pedig azt emeli ki, hogy Orbán „munkaállamának” a putyini Oroszország a példaképe. A lap szerint az orbáni illiberális állam főleg a szabad sajtó felszámolásában érhető tetten. Az olasz média figyelmét teljesen elkerülte Orbán beszéde, egyedül Gad Lerner ismert olasz-zsidó újságíró blogján jelent meg írás a témában Andrea Mollicatól, aki Európa „hallgatása” miatt értetlenkedik. Azonban az ottani kommentek is megoszlanak, az egyik szerint például az olasz baloldali kormányfő, Matteo Renzi is diktátor, de „Orbán diktátor a globális rend számára probléma”, és ezért vele többet foglalkoznak. A svéd és norvég lapok mind a Bloomberg hírügynökség tudósítását vették át, s annak alapján számoltak be arról, hogy „Orbán felszámolná a liberális demokráciát”. Kommentárt azonban egyetlen skandináv lap sem fűzött a kormányfő szavaihoz.