Kúria: nyilvánosak a tao-pénzek

Fotó: MTI / Kovács Tamás

-

A bíróság szerint a közpénzek felhasználásának átláthatóságához kiemelkedő közérdek fűződik.


Nyilvánosak a tao-pénzek, az erre vonatkozó adatokat ki kell adni – mondta ki a Kúria abban a perben, amelyet a Transparency International indított az Emmi és az NGM ellen. A civil szervezet a cégek társasági adójából az állam által sportcélra átengedett, ún. tao-pénzekkel kapcsolatos 2011 és 2016 közötti adatok kiadását kérte a két minisztériumtól. A Transparency szerint a tao-rendszer 2011-es létrehozása óta eltelt időben több mint 360 milliárd forint ment el ilyen támogatásokra.

Az elsőfokú bíróság nem jogerősen elutasította, a másodfokú bíróság azonban javarészt helyt adott a keresetet, és jogerősen kötelezte a tárcákat a kért adatok nagy részének kiadására.

Az elsőfokú bíróság elutasító döntésében részben adótitokra hivatkozott, részben pedig arra, hogy a kért adatok nem közérdekűek, az átlátható költségvetési gazdálkodáshoz nem szükséges az egyes gazdálkodó szervezetekre lebontva kiadni az adatokat.

A másodfokú bíróság ítéletében azzal érvelt, hogy az adótitok nem abszolút korlátja a közérdekű adatok kiadásának, a közpénzek felhasználásának minden formája nyilvános, és ezzel annak is számolnia kell, aki tao-pénzek formájában nyújt támogatást.

Erősebb a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog, mint az adótitok – mondta ki a másodfokú bíróság.

A másodfokú bíróság a keresetet csupán annyiban utasította el, hogy nem kötelezte az adatkezelőket a tao-pénzekkel kapcsolatos egyes céges adatok – például az adózó székhelyének, adószámának, számlaszámának – kiadására.

Az alperes minisztériumok a jogerős ítélet ellen a Kúriához fordultak felülvizsgálati kérelemmel.

A szerdai tárgyaláson ismertetett kérelmekben az alperesek a jogerős ítélet megsemmisítését, a kereset elutasítását és az elsőfokú ítélet jogerőre emelését kérték. Arra hivatkoztak, hogy nem közérdekűek azok az adatok, amelyeknek a kiadását kéri a felperes, adótitkot sértene a kereset teljesítése, és a bíróság nem mérlegelhet a tekintetben, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságát, vagy az adótitok védelmét részesíti-e előnyben.

A felperes azt kérte a Kúriától, hogy ne csupán 2016-ig, hanem a kereset teljesítéséig terjedő későbbi időszakra is adják ki a kért adatokat.

A Kúria a felülvizsgálati kérelmeket elutasította és a jogerős ítéletet helyben hagyta.

A Kúria szóbeli indoklása szerint az alaptörvény és több alkotmánybírósági határozat is kimondta: a közpénzek felhasználásának átláthatóságához kiemelkedő közérdek fűződik.

Közérdekű és ekként nyilvános minden adat, amely az állam által a költségvetés terhére nyújtott kedvezményre vonatkozik. A bíróságok pedig mérlegelhetik és gyakran mérlegelik is az egyes ügyekben, hogy az egymással versengő jogok közül melyiknek adnak elsőbbséget. Így történt ez ebben az ügyben is, amikor a bíróságok kimondták, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága előbbre való, mint az adótitok védelme. Az adótitok nem lehet abszolút akadálya a közérdekű adatok nyilvánosságának – fejtette ki a Kúria.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország vezetője nagy győzelemnek minősítette a történteket. Ezzel a tao-rendszer első fél évtizedének leglényegesebb adatai nyilvánosságra kerülhetnek – mondta Ligeti.

Kiderülhet, hogy milyen kirívó aránytalanságok vannak ebben a rendszerben. Egyes számítások szerint míg az átlagos sportegyesületek néhány millió forintot kapnak, addig egyes csapatoknak, például a Felcsútnak, vagy a Mezőkövesdnek ezerszer ennyi, milliárdos összegek jutnak. Az adatok megismerésével korrupciós jelenségek válhatnak láthatóvá, például van-e összefüggés a között, hogy egy cég jelentős tao-támogatásokat nyújt és hogy jól szerepel a közbeszerzéseken – mondta.

Ligeti azt mondta, hogy az írásba foglalt ítélet kézhezvételét követő két héten belül ki kell adniuk az alpereseknek a kért adatokat, amire még idén sor kerülhet.