Külföldre menekülnek a reklámadó elől a magyar tévék?

-

Egy kiskaput nyitva hagyott a kormány a reklámadó szabályozásakor.


Furcsa képződmény a hét elején elfogadott reklámadó: egyrészt minden, Magyarországon letelepedett médiatartalom-szolgáltató az alanya, másrészt olyan, nem magyar szolgáltatókra is kiterjed, amelyek napi műsoridejük legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesznek itt elérhetővé. (Az interneten közzétett reklám esetén a reklám közzétevője adóalanynak minősül attól függetlenül, hogy Magyarországon letelepedett-e vagy sem.) A fentiek ellenére a jogszabály jelenlegi formájában mégsem fogja tudni megadóztatni a Magyarországon nem letelepedett szolgáltatókat – véli Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. A reklámadó alapját ugyanis a magyar számviteli törvény szerint számolják, ám egy külföldi nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá, így tényleges adóalapja és ezáltal adófizetési kötelezettsége nem keletkezik - véli a szakértő. És itt jön a kiskapu: egy televíziós műsor Magyarországon sugározható külföldi társaságon keresztül, valamint, értelemszerűen, egy magyar nyelvű internetes portál működtetéséhez sem szükséges magyar vállalkozás. Az adóalap fenti, szokatlan meghatározása miatt ilyen külföldi szolgáltatók mind kívül maradnak a reklámadó-fizetési kötelezettségen, még akkor is, ha társasági adó szempontjából esetlegesen Magyarországon telephelyük van – hiszen nem tartoznak sem a számviteli törvény hatálya alá – foglalta össze Barta Péter. Nem elképzelhetetlen, hogy ennek nyomán egy két tévéadó, internetes portál úgy gondolja majd, hogy inkább külföldi társaságokba szervezik médiatartalom-szolgáltatási és reklámozási tevékenységüket, ezáltal elkerülve az új adóterhet.