Kudarc lesz a nemzetiségi képviselet?

Fotó: Europress/AFP/Kisbenedek Attila / Europress/AFP/Kisbenedek Attila

-

13 nemzetiségi lista – ennyi kisebbség próbál kedvezményesen parlamenti mandátumhoz jutni. A szám azonban híréhez illően szerencsétlenséget hozhat: a jelek szerint egyetlen törvényhozó se jut így be a parlamentbe a kisebbségi ágon.


A nemzetiségi lista állításához az országgyűlési választás névjegyzékében 2014. február 17-én nemzetiségiként regisztrált választópolgárok 1 százalékának ajánlását kell összegyűjteni, de nem többet, mint 1500-at – ezt az előírást tartalmazzák az új választási szabályok. Az akadályt vette is mind a 13 magyarországi kisebbség, ami persze nem is csoda, hiszen az apróbbaknak egy (!) ajánlás is elég volt. Február végén, március elején sorra jelentették be országos listájukat a kisebbségek, s azokat egymás után nyilvántartásba is vette a Nemzeti Választási Bizottság, s a regisztrált választóik száma is gyorsan nőtt. Korántsem biztos azonban, hogy a diadalmenet folytatódik. Sok nemzetiségi választópolgár számára ugyanis menet közben derült ki, hogy ha regisztráltatja magát, akkor elveszíti jogát a pártlistás voksolásra, a nemzetiségi képviselő választása ugyanis nem többletjog. Kulcskérdés tehát, hogy hányan cserélik el pártválasztási jogukat arra, hogy nemzetiségük teljes jogú törvényhozót küldhessen a házba. A feliratkozás a névjegyzékbe március 21-én, pénteken 16 órakor zárul, ám az utóbbi napok tapasztalata szerint újabban inkább a leiratkozás a jellemző. Sokakban ugyanis csak most tudatosul, hogy pártlistás szavazólapot ők nem kapnak. Ez viszont azzal járhat, hogy – kedvezmény ide vagy oda - olyan kevés lesz a nemzetiségi voksoló, hogy még azok a kisebbségek sem juttatnak be külön képviselőt a Házba, akiket korábban erre esélyesként emlegettek. Ilyenek voltak a romák és a németek, ám egyelőre az ő névjegyzékükben is csak 18 ezer, illetve 13 ezer szavazó szerepel. Márpedig a pártlistás helyhez szükséges voksok negyedét azért meg kell szerezni a kedvezményes kisebbségi képviselethez is. Ez becslések szerint – a választási részt vevők számának függvényében – mintegy 20-25 ezer voksot követel meg (minél nagyobb a részvétel, annál többet). Nem maradnak azonban parlamenti küldött nélkül a nemzetiségek akkor sem, ha ez nem jön össze. A törvény szerint ugyanis a nemzetiségi listát állító, de azon mandátumot nem szerző nemzetiséget – szavazati joggal nem rendelkező - szószóló képviseli az Országgyűlésben. Ez azon az elven alapul, hogy Magyarország elismeri: az itt élő nemzetiségek államalkotó tényezők, és alaptörvényben biztosított joguk részt venni az Országgyűlés munkájában. A szószóló egyébként az a személy lesz, aki a nemzetiségi listán első helyen szerepel. Az persze feltétel, hogy legalább egyetlen szavazatot kapjon a regisztráltaktól. Számos jogi szakértő egyébként eleve elhibázottnak tartotta a nemzetiségi képviselet szabályozást, mondván, a megoldás meggyengíti a népképviseleti elvet. Ráadásul pártvitába is keverheti a kisebbségeket, hiszen ha szavazati jogú képviselőjük van, akkor a kormány és az ellenzék egyaránt azt figyeli majd, vajon kinek az oldalán voksolt a nemzetiségi törvényhozó.