Krími autonómia: amit szabad az oroszoknak, nem szabad a tatároknak

-

A krími tatárok területi autonómiát követelnek, ám a krími szakadár kormány erről hallani sem akar, legfeljebb a kulturális autonómia kérdéséről tárgyalnának.


A félszigeten élő tatárok 250 képviselője múlt szombaton Bahcsiszerájban gyűlt össze, hogy döntést hozzon a mintegy háromszázezer fős muzulmán közösség sorsáról és saját népszavazást kezdeményezzen a Krím státuszáról. A legfelsőbb képviseleti tanácskozás, a Kurultaj ülésén Refat Csubarov, a krími tatárok képviseleti-döntéshozó intézményének, a Medzslisznek az elnöke kijelentette: a krími tatároknak joguk van az önrendelkezéshez „történelmi területükön, a Krímben.” A krími tatárok a politikai és jogi lépéseket kezdeményeznek annak érdekében, hogy létrejöhessen a nép „nemzeti-területi autonómiája.” Csubarov szerint a krími tatárok önrendelkezése közös erőfeszítést igénylő, de nem megvalósíthatatlan törekvés, bár az egyelőre nem világos, hogy Ukrajna vagy Oroszország keretein belül képzelik-e el az autonóm tatár államot. Azt azonban leszögezték, hogy a saját krími referendumukat az ENSZ, az EBESZ vagy más nemzetközi szervezet védnöksége alatt akarják megtartani. A 2,2 milliós Krím félsziget népességének 12-15 százalékát teszik ki a krími tatárok, akik nagyrészt bojkottálták a Krím hovatartozásáról március 16-án megrendezett népszavazást.