Krím csak az első lépés, de mi lesz a következő?

Fotó: Europress/AFP/Sergei Bobok / Europress/AFP/Sergei Bobok

-

A vasárnapi krími népszavazás eredménye nem hagy kétséget afelől, hogy milyen jövő vár a félszigetre. Tulajdonképpen már csak formalitás az orosz parlament azon lépése, amely elismeri a népszavazás eredményét, vagyis a Krím félsziget Orosz Föderációhoz való csatlakozása majdhogynem egészen biztos. Kérdés, hogy ha így lesz, akkor ezt a lépést mi követi majd. Ukrajnában mozgósítanak. Az EU döntött a szankciókról. Írásunk percről percre frissül.


21:43

Az ukrán katonák nem távoznak

B. Simon Krisztián

Az ukrán katonák mindaddig a félszigeten maradnak, míg más utasítást nem kapnak - jelentette ki Vitalij Jarema ukrán miniszterelnök-helyettes hétfői sajtótájékoztatóján. „Nem akarunk háborút, de nem megyünk el önként onnan. Ez a mi területünk. Tovább gondolkodunk, dolgozunk, tárgyalunk olyan megoldást keresve, amely biztosítja, hogy az ottani lakosok ne szenvedjenek” – fogalmazott Jarema. Leszögezte, hogy a Krím félsziget Ukrajna része marad, és az ott élő, ott szolgáló emberek továbbra is megkapják fizetésüket, nyugdíjukat, és ezentúl is ukrán személyi irataik lesznek.


19:57

Vlagyimir Putyin rendeletben ismerte el a krími függetlenséget

B. Simon Krisztián

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a Krímet független államként elismerő rendeletet – közölték orosz hírügynökségek a Kreml sajtószolgálatára hivatkozva. Az elnöki rendelet értelmében „figyelembe véve a Krím népeinek akaratnyilvánítását a 2014. március 16-án tartott referendumon” Oroszország szuverén és független államként ismeri el a Krími Köztársaságot, amelyen belül Szevasztopol város különleges jogállással rendelkezik. Közben Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője olyan kijelentést tett, miszerint az Egyesült Államok nem zárná ki a Putyin-ellenes szankciókat sem. Arra az újságírói felvetésre, hogy vajon a jövőben Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen is hozhat-e büntetőintézkedéseket Washington, azt válaszolta: „Nem zárunk ki személyeket és nem zárunk ki lépéseket.”


18:13

Az ukrán államfő egységre szólított fel

Gyula Várkonyi

Egységre szólította fel Ukrajna lakosságát az országot fenyegető erőszakkal szemben Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfő hétfőn több ukrán tévécsatornán sugárzott üzenetében. "Ma az egész ukrán népnek egy nagy családban kell egyesülnie, amely kész megvédeni a saját szülőházát. Ezekben a nehéz időkben valamennyiünknek meg kell mutatnunk, hogy támogatjuk egymást, tartanunk kell az egységet az agresszorral szemben, és minden szükséges támogatást meg kell adnunk katonáinknak" - hangoztatta az ügyvivő államfő. Turcsinov hangsúlyozta, hogy Ukrajna napról napra növeli védelmi képességeit, és kész megvédeni saját földjét.


17:12

Már kész az orosz csatlakozási nyilatkozat

Baumann Zsófia

Az orosz parlament kedden dönt arról, hogy elfogadja-e a Krími Köztársaság az Orosz Föderációhoz való csatlakozását. A nyilatkozat a döntésről azonban már kész van, mondta Szergej Miranov, a Szpravedlivaja Russzija (SR, „Igazságos Oroszország”) elnevezésű párt vezetője. Hozzátette, a nyilatkozatot mind a négy orosz parlamenti párt aláírta. Miranov elmondta, a dokumentum magába foglalja a krími népszavazás eredményének feltétel nélküli elfogadását, valamit kérni fogja a Krími Köztársaságot arra, hogy „biztosítson minden lakosa számára biztonságot, egyenlőséget és normális társadalmi és gazdasági feltételeket”. Az SR már márciusban benyújtott egy törvénytervezetet a parlamenthez, mely az Oroszországhoz csatolandó területekről szólt. Ekkor nyíltan vállalták, hogy ennek fő oka a krími oroszok iránt érzett aggodalmuk volt.


16:37

A hét végére lesz ukrán társulási megállapodás

Baumann Zsófia

EU-s diplomaták elmondták, hogy a csütörtök-pénteki EU-csúcs második napjára tervbe van véve a társulási megállapodás aláírása Ukrajnával. Legalábbis annak politikai részét, mely a tavaly novemberi vilniusi keleti partnerségi csúcson elmaradt. Viktor Janukovics akkori ukrán államfőnek a karrierjébe került ez a lépés. A társulási megállapodás kidolgozott szövegének része a mély és átfogó szabadkereskedelmi egyezmény is. Az erről szóló részt egyelőre nem írják alá, csak a politikai vonatkozású fejezeteket. Az EU azonban korábbi közlések szerint a szabadkereskedelmi rész későbbre tervezett aláírása előtt egyoldalúan kedvezményeket nyújt Ukrajnának az európai piachoz való jobb hozzáférése érdekében.


15:36

NATO: a Krím félsziget bekebelezése az ENSZ Alapokmányának megsértését jelenti

Baumann Zsófia

A NATO Észak-Atlanti Tanácsa nyilatkozatban ítélte el a tegnapi krími népszavazást, melyet a 28 tagállam egyöntetűen elutasít. A katonai szervezet legmagasabb szintű testülete szerint a népszavazás körülményei nem voltak megfelelőek ahhoz, hogy az eredmény legitim legyen. Abban is egyetértenek, hogy a referendum keresztülhúzza a politikai megoldás lehetőségét és felszólítják Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben nemzetközi kötelezettségeit, szüntesse be minden katonai akcióját és térjen vissza a békés, párbeszéden alapuló, politikai megoldás útjára. Továbbá felhívták a figyelmet arra, hogy a Krím félsziget bekebelezése az ENSZ Alapokmányának egyértelmű megsértését jelentené.


15:30

Amerika is büntet

Baumann Zsófia

Az amerikaiak is szankciókat vezettek be prominens orosz személyiségek ellen: befagyasztották a vagyonukat és megtagadták a vízumkérelmeik befogadását. Az amerikai „fekete listán” olyan, Putyinhoz közelálló személyek szerepelnek, mint Vladiszlav Szurkov, elnöki tanácsadó, Szergej Glazijev, közgazdász, aki Putyint Ukrajnával kapcsolatban látta el tanácsokkal, Valentina Matyijenko, az orosz parlament felsőházának, a Szövetségi Tanácsnak az elnöke, vagy Dimitrij Rogozin, miniszterelnök-helyettes. Magára Putyinra eddig nem vetettek ki szankciókat. A Barack Obama által aláírt elnöki rendelet az Európai Unió szankciókról szóló korábbi rendelkezésével összhangban született, szólt a Fehér Ház nyilatkozata. További személyek a listáról: Leonyid Sluckij és Jelena Mizulina, az orosz alsóház képviselői, Andrej Klisasz, a felsőház tagja, aki a nyugati személyek elleni szankciók bevezetéséről szóló törvényt írta, amely abban az esetben lépne életbe, ha a nyugat szankciókat vetne ki oroszok ellen (vagyis most). Az amerikai szankciók két krími személyre is kiterjednek: Szergej Akszjonov, az újonnan „megválasztott” miniszterelnök és Vlagyimir Konstantinov, az új házelnök is rajta van a listán. De Viktor Janukovics, elűzött ukrán államfő és Viktor Medvecsuk, egy oroszbarát közösségi szervezet vezetője sem fog tudni mostantól se utazni, se hozzáférni külföldi vagyonához.


14:01

Az EU elfogadta az orosz vezetők elleni szankciókat

Gyula Várkonyi

Az Európai Unió külügyminiszterei  hétfői brüsszeli tanácskozásukon elfogadták az EU orosz vezetők elleni szankcióit az ukrajnai válsággal kapcsolatban, és ezek között utazási tilalmak és bankszámlák befagyasztása is szerepel. Huszonegy olyan orosz, illetve ukrán vezető ellen hoztak szankciókat, akiket felelősnek tartanak a krími népszavazás megrendezéséért. Minderről Linas Linkevicius litván külügyminiszter számolt be Twitter-profilján. Hozzátette, hogy az EU a következő napokban újabb intézkedésekről dönt.


13:55

A Krím után Kárpátalja?

VS.hu

Magyar csapatok bevonulását vizionálta a Kárpátaljára egy orosz napilapnak nyilatkozó történész. Alekszej Fenyenko, a Moszkvai Állami Egyetem (MGU) világpolitikai tanszékének munkatársa szerint hazánk azzal az ürüggyel küldhet katonákat a régióba, hogy a magyar és a ruszin lakosságot védelmezi. A docens arra utalt, hogy a magyar alkotmány kimondja Budapest felelősségét minden magyarért. Magyarország példáját Fenyenko szerint Lengyelország is követheti, amelynek történelmi gyökerei vannak a nyugat-ukrajnai Volin és Lviv megyékben. Mindemellett Románia szintén felléphet területi követelésekkel Ukrajnával szemben Észak-Bukovinában, de a Duna két szigetére is igényt tart. Az orosz történész által leírt másik lehetséges forgatókönyv szerint Ukrajna autonóm köztársaságok föderációjává válhatna, de szerinte csak akkor, ha a kelet-európai országban megerősödnek a centrista erők. Ez az államforma az 1974-1988 között létezett jugoszláviai szövetségi köztársaságra emlékeztetne. A föderáció azonban nem tetszene Moszkvának - tette hozzá Fenyenko.


13:43

Rubelmilliárdokkal hálálják meg a Krím csatlakozását

VS.hu

Oroszország tizenöt milliárd rubeles - 105 milliárd forint - segélyt nyújt a Krímnek - jelentette be Szerhij Akszjonov, a terület kormányfője. Erről néhány órával azt követően számolt a Twitter közösségi oldalon, hogy a vasárnapi népszavazás eredményének ismeretében a korábbi autonóm köztársaság felvételét kérte az Oroszországi Föderációba. A krími parlament pedig törvényt fogadott el a Csornomornaftohaz és az Ukrtranszgaz energiaipari cégek államosításáról. Ezt közleményben jelentették be. A múlt héten egy krími tisztségviselő közölte: ha a terület függetlenné válik Ukrajnától, akkor elképzelhető, hogy az energiacégeket eladják olyan nagy orosz vállalatoknak, mint például a Gazprom. Eközben a krími parlament arról is döntött: a félszigeten párhuzamosan két fizetőeszköz, az ukrán hrivnya és az orosz rubel lesz forgalomban 2016. január 1-jéig. A törvényhozás egyben határozott a krími köztársaság kvázi központi bankjának a működéséről. A parlamenti döntés szerint a pénzintézetre hárul a készpénzforgalom és -kivonás kizárólagos megszervezése. A parlament arról is döntött, hogy március 30-ától bevezetik a moszkvai időszámítást.


12:53

A krímiek ünnepelnek

Baumann Zsófia


12:30

Putyin kedden megszólal

Baumann Zsófia

Az orosz államfő kedden soron kívüli beszédet intéz majd a parlament mindkét házához a krími népszavazás kapcsán - jelentette be Ivan Melnyikov, a törvényhozás alsóházának egyik alelnöke. A hírt a Kreml sajtószolgálata is megerősítette. Az államfő hivatala azt közölte, hogy az orosz elnök a Krím félszigetnek és Szevasztopol városának az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozása iránti kérelme kapcsán tart rendkívüli beszédet. Az orosz fekete-tengeri hadiflotta bázisának helyet adó krími Szevasztopolban ugyanis arról döntött a városi tanács, hogy a népszavazás eredményeként külön jogalanyként kíván csatlakozni Oroszországhoz. Vlagyimir Putyin orosz államfő évente egyszer, decemberben szokott évértékelő és programbeszédet intézni az orosz parlament felsőházához. Az elnök mostani soron kívüli, ünnepélyes keretek közötti megszólalását a szokásos helyszínen, a moszkvai Kreml György-termében tartják közép-európai idő szerint délben.


12:17

Ukrajnában mozgósítanak

Baumann Zsófia

Részleges katonai mozgósításról fogadott el törvényt az ukrán parlament, megerősítve Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfő erre vonatkozó elnöki rendeletét. Andrij Parubij, a nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára szerint húszezer tartalékost a nemrég újból megalakított Nemzeti Gárda soraiba hívnak be, és további húszezret a fegyveres erők más alakulataihoz. A mozgósítást a jogszabály életbe lépése után 45 napon belül végrehajtják. Turcsinov hangsúlyozta: a mozgósítás során elsősorban azokra számítanak, akik önkéntesen jelentkeznek szolgálatra, és olyanokra, akik korábban szolgáltak a hadseregben, és kiképzést kaptak. Hozzátette, hogy 18 életévet betöltött fiatalok sorkatonai behívására nem vonatkozik az intézkedés. A mozgósítás az ország egész területére kiterjed. A krími parlament közben bejelentette, hogy feloszlatja az ukrán hadsereg összes krími katonai alakulatát. Volodimir Konsztantinov a krími parlament elnöke mindezt azután közölte újságírókkal, hogy az országgyűlés függetlenségi nyilatkozatot fogadott el és kérte a félsziget Oroszországhoz való csatlakozását. Ihor Tenyuh ideiglenes védelmi miniszter viszont erre reagálva Kijevben úgy reagált, hogy a krimi ukrán katonai egységek a helyükön maradnak.


11:43

Brüsszelben a szankciókról tárgyalnak

Baumann Zsófia

Aggódva figyeli a nemzetközi közvélemény, de leginkább az Egyesült Államok és európai barátai a krími eseményeket és Oroszország lépéseit. Sokak szerint ugyanis a Krím nem a cél volt, hanem csak egy eszköz  a cél felé. A félsziget stratégiai jelentősége és történelmi kapcsolata Oroszországgal vitathatatlan, de kétséges, hogy ezért a kis félszigetért lett volna ez a sok hűhó. Hogy a nyugat mit lép majd válaszul az Ukrajna és a nyugati hatalmak szerint törvénytelen népszavazás utáni helyzetre, az hétfő délután derül ki. Ma ülnek össze ugyanis az európai külügyminiszterek Brüsszelben, hogy az oroszok elleni szankciókról tárgyaljanak. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője emlékeztetett, a népszavazás nemcsak az ukrán alkotmány, de a nemzetközi jog szerint is illegális. Egyelőre az orosz elit vagyonának befagyasztása és lehetséges beutazási korlátozás van az asztalon. A Fehér Ház hozzátette, a vasárnapi referendumot „az orosz katonai jelenlét okozta erőszak és megfélemlítés hatása alatt rendezték meg és ez a nemzetközi jogba ütközik”. Az EU-országok állam-, illetve kormányfői március 6-án már felfüggesztették Oroszországgal a vízumügyi, illetve az új átfogó megállapodást célzó tárgyalásokat, valamint egyetértésüket fejezték ki azzal, hogy le kell állítani a hét legfejlettebb ipari államot és Oroszországot magában foglaló G8-csoport következő, Szocsiban tervezett csúcstalálkozójára való felkészülést. A mai külügyminiszteri ülés alapvetően az uniós országok csúcsvezetőinek csütörtök-pénteki tanácskozását hivatott előkészíteni.