Közzétették a nemzetbiztonsági jelentést Göncz Árpád kifütyüléséről

Fotó: MTI/MTVA / Cseke Csilla / MTI/MTVA / Cseke Csilla

-

Az akkori elnök 1992-es beszéde előtt már napokkal Göncz Árpádot becsmérlő röpcédulákat terjesztettek, többek között ezek miatt lehetett számítani a provokációra. Október 23. előtt az NBH figyelte a skinhead csoportokat, és egy bombamerényletet is megakadályozott.


Miután az Alkotmányvédelmi Hivatal ehhez hozzájárult, közzétették az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapján az 1992-es, Göncz Árpád beszédének megakadályozásáról készült NBH (Nemzetbiztonsági Hivatal) két jelentést – itt és itt. A közzétett iratokból egyebek mellett kiderül, hogy a nemzetbiztonsági szolgálat október 23-án figyelemmel kísérte a vidékről vonattal érkező szkinhedcsoportok budapesti mozgását. A dokumentum szerint miután a Kerepesi temetőben megemlékeztek az 1956-os forradalom mártírjairól, Zuglóban teáztak, majd a Parlamenthez „utaztak”.


Híradó az 1992. október 23-i eseményekről


„Az itt összegyűlt, mintegy 4000 fős tömegben egymástól elkülönülve két szkinhedcsoport tagjai megjelenését regisztráltuk. Amikor az ünnepi megemlékezésen köztársasági elnök úr beszédére került volna sor, a tömegből személyek becsmérlő jelszavakat kiabáltak, megakadályozva ezzel az ünnepi beszéd elmondását. Nem észleltünk olyan tevékenységet, amely arra utalt volna, hogy ennek a szituációnak a kialakítását valaki(k) tudatosan irányították volna” - olvasható a lap szerint a Füzessy Tibor miniszternek szignált irományban. A tévészékháznál később azért nem történt atrocitás, mert a helyszínen jelentős rendőri erőket vontak össze - teszik hozzá. Simon Sándor vezérőrnagy a cikk szerint kitér arra is, hogy az október 23-án történtek előtti napokban Göncz Árpádot becsmérlő röpcédulákat terjesztettek, többek között ezek miatt lehetett számítani a provokációra. A köztársasági elnök végül nem tudta elmondani beszédét.


Az 1992. október 23-i események az Esti Egyenleg adásában


Robbanóanyag Pécsről

A jelentésekből az is kiderül, hogy az NBH már október 8-án információt szerzett arról, hogy valaki - a nevét kitakarták a nyilvánosságra hozott dokumentumokban - "ismeretlen forrásból nagymennyiségű robbanóanyaghoz jutott". A terve az volt, hogy kocsival Budapestre szállítja, és ott felrobbantja a Szabadság téri szovjet emlékművet, vagy ha nem jár sikerrel, más célpontot keres. Pechjére az önjelölt merénylő megmutatta a robbanóanyagot valakinek, aki informálta az NBH-t. A nemzetbiztonság valamiféle bevetést kezdeményezett az ügyben, de hogy pontosan mely szerv intézkedett, a kitakarás miatt nem derül ki a dokumentumból.