Kovácsy: Újra be kéne vezetni a vizitdíjat

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd / MTI/Koszticsák Szilárd

-

Az egykori Egészségbiztosítási Felügyelet elnöke, Kovácsy Zsombor ügyvéd és szakjogász úgy látja: a betegek már rég nem jutnak hozzá mindahhoz, amit az egészségügyi törvény és a protokoll előír. Átlátható, tiszta viszonyokra lenne szükség az egészségügyben, és ebbe még akár az is beleférhet, hogy bizonyos szolgáltatásokért fizetniük kelljen a betegeknek - állítja a Népszabadságban megjelent interjúban.


Kovácsy a lapnak adott interjúban a sürgősségi ellátás problémáira, a hálapénzre és az egyes kórházi szolgáltatások megfizetésére tért ki. Ez utóbbi az Uzsoki mint állami kórház kapcsán merült fel, ahol tavaly szeptembertől megvásárolható a magánellátás. A szakjogász szerint itt a közvagyon fölhasználásával nyújtott magánellátás legális formáit próbálgatják, ami csak akkor lehetne sikeres, ha a közfinanszírozott rendszertől térben és időben is elkülönítve működne a magánellátás. Erre jó példát találni a Semmelweis Egyetem esetében, ahol külön szervezetet, külön orvosgárdát foglalkoztatnak a magánbetegek ellátására. Ha azonban nincsen elkülönülés egy olyan intézményben, ahol egyébként is közpénzből építenek műtőt és foglalkoztatnak orvost, akkor nem lehet betartani a főszabályt, azt, hogy a közpénz nem használható magánellátásra – hangsúlyozza a 2010-ben megszüntetett Egészségbiztosítási Felügyelet (EBSZ) egykori elnöke. „Mi van például akkor, ha a közkórházban a magánellátás keretében megműtött betegnek akkor van szüksége az operáló orvosra, amikor az a közfinanszírozott betegek ágyánál van szolgálatban? Otthagyhat-e csapot-papot az orvos ebben a helyzetben az extra juttatást jelentő páciense kedvéért? Elvben nem, de a gyakorlatban nyilván oda fog rohanni” – veti fel a problémát Kovácsy, akit még Gyurcsány Ferenc alatt neveztek ki az EBSZ élére. Szerinte azonban nem a magánellátás az oka az egészségügy bajainak, csupán a katalizátora. Teljesen rendben van, hogy aki meg tudja és meg akarja vásárolni a gyorsabb ellátást, az megtehesse. „Az is ésszerű igény, ha ezt egy állami kórház akarja csinálni, mert így megtarthatja az orvosait.” Kovácsy szerint a munkaidőn kívüli munkalehetőségek és az azokból származó extra jövedelem a hálapénzt is kiküszöbölhetné idővel. Ugyanígy szerinte nemcsak a közkórházakban helyesen bevezetett magánellátással nincs probléma, de a vizitdíj is jól jönne az egészségügynek. „Átlátható, tiszta viszonyokra lenne szükség, melyben minden szereplő pontosan tudja: kitől, mennyiért, mit várhat, és egy ilyen rendszerbe akár beleférhet az is, hogy bizonyos szolgáltatásokért fizetniük kelljen a betegeknek. A magam részéről szükségesnek tartom az általános copayment (vizitdíj – a szerk.) bevezetését”. Kovácsy hangsúlyozza, hogy sok esetben egyébként az sem kapja meg a megfelelő ellátást, aki hálapénzzel jut hozzá, a rászorulók már évek óta nem kapják meg azt, amit az egészségügyi törvény és a protokoll előír.


Tisztább viszonyokat teremthetnénk a vizitdíjjal és a szabad orvosválasztással Kovácsy Zsombor Németország példáját hozza fel, ahol korábban olyan rendszert vezettek be, amelyben negyedévente mindig az első orvoshoz fordulásért kellett tíz eurót fizetni, de a további kezelések térítésmentesek maradtak. Ezzel próbálták ott a felesleges orvoshoz fordulást mérsékelni. A szakjogász szerint a tisztább viszonyok a hálapénzt is megszüntetnék például a szülészeti ellátásban, amelyet a szülészorvosok szabad megválasztásával lehetne megreformálni. Szerinte az állam adhatna címzetten mondjuk százezer forintot minden terhes nőnek arra, hogy az összegből finanszírozza az orvosválasztás költségeit. „Nyilván senki sem fog azért szülni, hogy ezt az összeget megkapja, viszont sokat fehéredhetne ez az ellátás” – teszi hozzá.


Kovácsy szerint az Egészségbiztosítási Felügyelet 2010-es megszűnése óta nem sokat változott az egészségügy, a betegek egyre inkább frusztráltak és elkeseredettek, ám a szakjogász kiemeli az utóbbi egy évet: úgy látja, hogy a betegjogi képviselők aktívabbak lettek, az intézményi belső panaszkezelés is valamivel jobban megy. Az EBF idején is fennálló problémák, mint a várólisták, az ellátási egyenlőtlenségek és a hálapénz azonban továbbra is megmaradtak.