Kovács nélkül kezdődik a kémkedési ügy iratismertetése

Fotó: MTI/MTVA / Beliczay László

-

Külföldi titkosszolgálatok információit is megkapta az Alkotmányvédelmi Hivatal.


Kovács Béla távollétében kezdődik meg ügyének iratismertetése, mert a kémkedéssel és költségvetési csalással vádolt, jobbikos európai parlamenti képviselő a hírek szerint Mongóliában tartózkodik – írja a Magyar Idők. Az EU intézményei elleni kémkedés szinte teljes egészében titkosított, annak konkrét részleteit külföldi titkosszolgálatok minősített iratai tartalmazzák.

A Jobbik EP-képviselőjének kémgyanús orosz kapcsolataira a francia, a német és a lengyel titkosszolgálatok is felhívták az Alkotmányvédelmi Hivatal figyelmét 2014 elején – írja a lap. Az AH az év áprilisában tett feljelentést az EU intézményei ellen folytatott kémkedés alapos gyanúja miatt, miután Kovács egy ma is aktív orosz titkosszolgálati emberrel, egykori KGB-ügynökkel kapcsolatos operatív vizsgálat közben az AH látókörébe került. A polgári elhárítás feljelentésében leírta a nyomozó hatóságnak, hogy Kovács konspiratív módon tart fenn kapcsolatot orosz diplomatákkal, és havonta látogat Moszkvába. Kovács mentelmi jogát csak másfél év után függesztette fel az Európai Parlament, akkor is azzal, hogy kényszerintézkedést nem lehet alkalmazni vele szemben. A kémkedés büntetési tétele 2-8 évig terjedő szabadságvesztés.

A lap szerint a védelem kedden szembesülhet olyan minősített irattal, amely pontosan leírja, hogy milyen bizonyítékok alapján jelentette fel az AH a jobbikos EP-képviselőt.

A költségvetési csalás miatt az unió csalás elleni hivatala, az OLAF tett feljelentést tavaly nyáron. Kovács mentelmi jogát idén májusban függesztették fel, de – állítólagos abháziai vérmérgezése miatt – csak másodszori nekifutásra, július 20-án sikerült jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával meggyanúsítani. Ekkor vonták össze a csalást a kémkedési üggyel.

A gyanú szerint Kovács 2012-ben és 2013-ban négy emberrel fiktív gyakornoki szerződést kötött négy, illetve hat hónapos időtartamra. Ezért több mint 28 ezer eurót, vagyis nyolc és fél millió forintot meghaladó összeget vett fel az Európai Parlamenttől. Az ügyészség szerint a gyakornokok voltaképpen nem léteztek, érdemi munkavégzés nem történt, ezek fiktív szerződések voltak. A költségvetési csalás ügyében még három személyt gyanúsítanak, Kovácson kívül a három gyakornokot. Amennyiben a bíróság bizonyítottnak látja a csalást, 3 évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik az érintetteket.