Kovács Béla nincs egyedül: újabb ügynökvád az EP-ben

Fotó: AFP / Thierry Monasse / AFP / Thierry Monasse

-

Egy lett képviselőnő is gyanús. Az ügyben megszólalt a NATO főtitkára.


Nem Kovács Béla az egyetlen, akit azzal gyanúsítanak, hogy az illendőnél közelebb került Oroszországhoz. Az Euobserver cikke emlékeztet, hogy a lett EP-képviselőt, Tatjana Zdanokát szintén azzal vádolja hazája hatósága, hogy az oroszok ügynöke. Érdekesség, hogy Zdanoka és Kovács Béla egyaránt jelen volt a krími népszavazáson, melyet Kovács teljesen törvényesnek talált, ellentétben az Európai Unióval. Brüsszeli források szerint Kovács mentelmi ügyét szeptember előtt nem tárgyalja az Európai Parlament. Bár a világban rengeteg orosz kém dolgozik, a lebukottak között viszonylag ritka, akiről az derül ki, hogy az Európai Unióról jelentett. Közéjük tartozik az észt Herman Simm, aki hazája védelmi minisztériumában vezette azt az osztályt, amelyik a NATO-ból és az unióból érkező minősített adatokat, információkat kezelte. Még a két szervezet információs védelmi rendszerének kidolgozásában is részt vett, így nem esett nehezére a birtokába került adatokat átadni Oroszországnak. 2008-ban emeltek ellene vádat. Rácz András, a Magyar Külügyi Intézet Oroszország-szakértője egy 2011-es cikkében írt arról, hogyan tekint Moszkva a közép- és kelet-európai térségre hírszerzési szempontból. Megjegyezte, hogy a szovjet titkosszolgálatoknak rendkívül erős pozícióik (helyismeret, infrastruktúra, személyes kapcsolatok stb.) épültek ki a keleti blokk minden országában.  „Másrészt ,ami az 1989 utáni időszakot illeti, az orosz szolgálatoknak komoly előnyük származhat abból is, hogy az egykori Varsói Szerződés tagállamainak rendszerváltás előtti politikai és főképp az erőszakszervezeti elitjének (utóbbi alatt a katonai, rendőri és titkosszolgálati vezetőket egyaránt értve) jelentős része évekig tanult a Szovjetunió különféle egyetemein és főiskoláin, polgári és a fegyveres erőkhöz tartozó intézményekben egyaránt. Orosz szempontból teljesen magától értetődő és ésszerű törekvés ezt a szovjet időkből származó kapcsolatrendszert a hidegháború után is megpróbálni működtetni, hiszen, mint fentebb láttuk, a NATO továbbra is kiemelt fontosságú kérdés az orosz nemzetbiztonság számára, nem is beszélve Oroszország külgazdasági érdekeinek érvényesítéséről.” Egy román hírportál Bukarestben megkérdezte az ott tartózkodó NATO-főtitkárt, mi a véleménye az orosz kémtevékenység fokozódásáról. Anders Fogh Rasmussen azt mondta: „Kétségtelen, hogy az orosz kémek aktívabbak, mint általában. Tisztán látjuk ugyanakkor, hogy Oroszország komoly energiát fektet a félrevezető információk terjesztésébe, beleértve a média és a civil szervezetek mozgatását. Ez egy nagyon kifinomult művelet, amelynek az a célja, hogy befolyásolja a közvéleményt és nyomást gyakoroljon a NATO országok politikai döntéshozóira." Idehaza Gálszécsy András nyugalmazott titokminiszter a Duna TV-ben arról beszélt: nem érti, az Alkotmányvédelmi Hivatal miért tesz nyilvánosan feljelentést, ahelyett, hogy tetten érné az érintettet, akit ilyen esetben mentelmi joga sem védne. Hozzá hasonlóan Tarjányi Péter biztonsági szakértő  is nonszensznek tartja szakmailag, hogy a Magyar Nemzeten keresztül buktassanak le egy ügynököt. A Klubrádiónak nyilatkozó Tarjányi szerint, ha fel akarnak fedni egy ügynököt, azt szépen csendben teszik és feladatokat adnak neki. Vagyis a küldő ország ellen fordítják. Felhívta a figyelmet, hogy ha a történet igaz Kovács Béláról, akkor miután a Magyar Nemzet megírta az ügyet, nyilván a küldő ország is értesült arról, hogy megbukott az emberük. Ilyenkor pedig megindul a takarítás és 10 óra alatt felszámolják az ügynök minden kapcsolatát.
 Az ilyen típusú ügynök azonban nem a mikrocsipet kell, hogy megszerezzen, hanem, úgynevezett befolyásoló ügynök.
Vagyis tudja, hogy a küldő ország – adott esetben Oroszország – mire kíváncsi, mit szeretne és ezeket az irányokat próbálja befolyásolni – mondta a Klubrádiónak Tarjányi. Alább egy videó, ahol Kovács Béla az Egyesült Államokkal és Oroszországgal példálózik: