Kovács Béla (Jobbik): „nem voltam kém soha”

Fotó: Facebook / Kovács Béla / Facebook / Kovács Béla

-

Az európai parlamenti képviselő és képviselőjelölt ügyéről csak a sajtóból értesült, és szívesen tisztázná a kérdéseket a nemzetbiztonsági bizottság előtt is. A Jobbik a párt elleni világméretű összeesküvésről beszél. A nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s elnöke hétfőre hívta össze az ülést.


„Soha nem voltam sem magyar, sem külföldi titkosszolgálatnak sem a tagja, soha nem is működtem velük együtt és megkeresés sem érkezett” - kezdte csütörtöki sajtótájékoztatóját Kovács Béla a Magyar Nemzet szerint kémkedéssel gyanúsított jobbikos Európai Parlamenti képviselője. Bejelentette: kész lemondani a mentelmi jogáról az EP-ben és áll a vizsgálatok elé. Mint mondta: az ügyészségtől semmilyen hivatalos megkeresést nem kapott, az ügyről csak a sajtóból értesült. Éppen ezért Mirkóczki Ádám, a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos tagja kezdeményezni fogja a testület összehívását (ezt már más frakciók is megtették) és ott Kovács Béla, valamint az Alkotmányvédelmi Hivatal képviselőinek meghallgatását. Kovács Béla hangsúlyozta: ő is szeretné tudni, hogy mi alapján és milyen indokokkal kérte Polt Péter legfőbb ügyész hétfőn mentelmi joga felfüggesztését Martin Schulztól, az Európai Parlament elnökétől. Leszögezte: a lap állításaival ellentétben sem felesége, sem más családtagjai sem voltak soha semmilyen kapcsolatban magyar vagy külföldi titkosszolgálatokkal.


Az EP-választás előtt aligha lesz eredmény

Polt Péter megkeresésének aligha lesz érdemi eredménye a május végi EP-választások előtt, sőt könnyen előfordulhat, hogy csak ősszel döntenek Kovács Béla – aki a mostani választáson is feltehetően befutó, harmadik helyen áll a Jobbik listáján – mandátumáról. A szokásos ügymenet szerint ugyanis az ilyen ügyeket kiutalják a szakbizottságnak, amely meghallgatja Kovács Bélát is, majd szavaz, jelentését megküldi az EP elnökének, aki a következő plenáris ülés elé terjeszti az indítványt. Ez a folyamat akkor is 2-3 hónapot szokott igénybe venni, ha nincsen közte EP-választás vagy nyári szünet.


Balczó: a globális hatalom meg akarja roppantani a Jobbikot

A sajtótájékoztatón részt vett Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke is, aki szerint a Kovács Béla elleni támadás kiváltó oka, hogy a Jobbik 20 százalék fölötti eredményt ért el az országgyűlési választáson és esélyes a második hely megszerzésére az EP-választáson is. Ez pedig Balczó szerint túl nagy homokszem a világpolitikai gépezetben, mert a globális hatalom azt szeretné, ha az MSZP maradna a Fidesz váltópártja. Megismételte azt az információjukat, miszerint Joe Biden amerikai alelnök Orbán Viktor miniszterelnökkel az ukrán válságról folytatott telefonbeszélgetés során azt az elvárást fogalmazta meg, hogy a kormány az európai parlamenti választás előtt lépjen fel a Jobbik és annak képviselőjelöltje, Kovács Béla ellen. Balczó Zoltán szerint a cél a Jobbik megroppantása.


De ki az a Kovács Béla?

Az 54 éves Kovács Béla az Európai Parlament honlapján közzétett önéletrajza szerint képesített könyvelőként érettségizett, majd nemzetközi közgazdászi és befektetési szakjogászi diplomát szerzett. Valamivel részletesebb önéletrajz található a hazai archív választási anyagok között. Ezekből derül ki, hogy politológusdiplomáját Tokióban, a nemzetközi közgazdászit pedig Moszkvában kapta, ezenkívül a Gaszisz Orosz Állami Akadémia jogtudományi karán befektetési szakjogászi végzettséget is szerzett. 1988-tól 2003-ig nemzetközi kereskedelmi cégeknél dolgozott vezető beosztásban Japánban és Oroszországban – hogy pontosan melyeknél, azt egyik önéletrajz sem részletezi. Hat nyelven beszél. Felesége filológus, osztrák állampolgár, akiről az MNO úgy tudja, hogy korábban a KGB kémelhárításának munkatársa volt. További, szintén az interneten elérhető önéletrajzában Kovács az európai és az orosz parlament közötti energetikai munkacsoport európai társelnökeként ír magáról. A csoportról annyit tudni, hogy április végén Kovács szervezte Magyarországon azt a konferenciát, amelyen az orosz parlament valamennyi frakciója képviseltette magát, és amelyen Vona Gábor például arról beszélt, hogy „az USA által irányított Európának végre saját lábára kell állnia”, és az EU-nak ki kell alakítania saját Oroszország-politikáját. Bár Kovács egyértelműen Moszkvát támogatja az ukrán–orosz konfliktusban, Beregszászon évek óta alapítványt és irodát működtet, utóbbihoz a református egyházközségtől bérel ingatlant. Márciusban az egyházközség az irodahasználat felfüggesztésére kérte, miután a kárpátaljai Egységes Centrum (JC) párt beadvánnyal fordult az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat és az EP vezetéséhez, plusz a magyar külügyminisztériumhoz, hogy vizsgálják meg, törvényesen működik-e. Közvetlenül ezt megelőzően Kovács – aki a Krímben független megfigyelőként dolgozott – úgy nyilatkozott, hogy a Krím státusáról rendezett népszavazás megfelel a nemzetközi előírásoknak. Kovács Béla irodát tart fenn a romániai Szatmárnémetiben, és újabb nyitását tervezi Szerbiában is.

Kovács és a Jobbik

2005 decembere óta a Jobbik Magyarországért Mozgalom külügyi bizottságának elnöke, 2006 júliusától a párt angyalföldi szervezetének elnöke, 2008 októberétől fővárosi Jobbik-alelnök is. Az 2010-es országgyűlési választáson a Jobbik fővárosi listáján, a 30. helyen indult, az önkormányzati választáson pedig a XIII. kerületben – utóbbin a negyedik helyen végzett, egyes szavazókörökben tizedannyi voksot kapott, mint az első helyen álló ellenfele. Idén április 6-án Zuglóban indította egyéni képviselőjelöltként a Jobbik. A harmadik helyet szerezte meg 5924 szavazattal az MSZP-s Tóth Csaba és a fideszes Papcsák Ferenc után.

A nacionalista Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségét Kovács vezeti, és az EP is pénzeli

2013 óta Kovács Béla az elnöke az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségének (Alliance of European National Movements, AENM). A 8 európai ország radikális nemzeti pártjait tömörítő szövetség 2009-ben a Jobbik kongresszusán jött létre. Egyik alapítója a francia Le Pen nevével fémjelzett Nemzeti Front volt (Front National, FN). A krími konfliktusban az AENM Moszkva mellé állt, ekkor kilépett a szövetségből az addig megfigyelő ukrán nacionalista párt. 2013 elején Viviane Reding alapjogi uniós biztosnak kellett válaszolnia a szélsőbaloldali EP-frakciónak arra a kérdésére, hogy vajon az AENM-et alkotó szélsőjobboldali pártok és maga az AENM, amely nem tartja tiszteletben az emberi jogokat, és gyűlöletet kelt a kisebbségek ellen, megfelel-e azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján uniós támogatásban részesülhet. A szövetség ugyanis 186 000 eurós támogatást kapott 2012-ben az Európai Parlamenttől. Reding akkor emlékeztetett a szabályra, hogy uniós támogatást csak olyan pártok kaphatnak, amelyek működése a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletén alapszik. Ezért az Európai Parlament első alkalommal szánta el magát arra, hogy átvilágítson két pártszövetséget, amelyek támogatást kaptak 2013-ra, és amelyek egyike az AENM volt. A vizsgálat viszont érdemi eredmények nélkül zárult le, a szövetség pedig még ebben az évben is jogosult támogatásra. Először ugyan felfüggesztették a tavalyi, 385 ezer eurós támogatást, de aztán tavaly ősszel az illetékes európai parlamenti bizottság arra jutott, hogy nincs elég bizonyíték arra, hogy az AENM nem tartja tiszteletben az uniós értékeket. Így 2014-re már 454 ezer euróra számíthatnak. Néhány nappal ezelőtt az Index tett közzé egy cikket, amelyben a Jobbik EP-listájának ötödik helyén lévő jelölt, Sípos László beszél az AENM kusza pénzügyeiről.

Kovács Béla az EP-ben

Kovács az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság (ITRE), valamint az EU–Kazahsztán, EU–Kirgizisztán, EU–Üzbegisztán Parlamenti Együttműködési Bizottságokba delegált küldöttség és a Tádzsikisztánnal, Türkmenisztánnal és Mongóliával fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség (DCAS) tagja. Póttag a Költségvetési Bizottságban és az EU–Oroszország Parlamenti Együttműködési Bizottságba delegált küldöttségben. 161-szer szólalt fel az EP plenáris ülésein, háromszor volt független jelentéstevő, mindhárom jelentéséből törvény született. A jelentések egyébként a radioaktív anyagot fuvarozók közösségi nyilvántartási rendszerével, valamint az irodai berendezésekre vonatkozó európai uniós energiahatékonysági címkézési programmal foglalkoztak. Felszólalásaiban és az EP-ben egyaránt a keleti nyitást támogatja, meglehetősen éles hangon kritizálva az EU-t. Akárcsak az AENM, egyértelműen Moszkva pártját fogta az ukrán–orosz konfliktus során.

Asszisztensek az AENM-ből és a Barikád TV-től, gyakornok a családból

Egyik akkreditált, tehát az EP-ben dolgozó asszisztense, Valerio Cignetti az AENM főtitkára. Gyakornokként dolgozott nála fél évig a felesége szintén orosz unokaöccse is. Magyarországi asszisztensei pedig a Jobbikhoz közel álló Barikád TV szerkesztője és operatőr-vágója, Szilvási Péter és Molnár Mátyás, valamint a párt szabolcsi választókerületének szervezői. Földi István a Jobbik egyéni jelöltje is volt Kisvárdán a parlamenti választáson. Az EP képviselői havonta 21 ezer 209 eurót fordíthatnak saját stábjuk fenntartására, az akkreditált asszisztensek az EP-vel állnak szerződésben.