Kötelezően javasolt tankönyvek: beleköp-e a levesbe az AB?

Fotó: MTI/Máthé Zoltán / MTI/Máthé Zoltán

-

Az Alkotmánybíróság (AB) hétfőn tovább vizsgálja a tankönyvpiac rendjéről szóló módosítások – a többi között – alaptörvény-ellenessége miatt beadott panaszt. Közben múlt héten tették közzé az állami iskolák számára „javasolt”, tulajdonképpen kötelezően választható szűrt tankönyvlistát. A tanároknak még egy napjuk van a döntésre, több szakmai szervezet tiltakozik.


Az AB-hez 2012 októberében benyújtott panasz szerint alaptörvény-ellenes, ahogyan a tankönyvek megrendelésének, beszerzésének, elosztásának és értékesítésének rendszerét módosították. Ennek megállapításán kívül az indítványt benyújtók azt is kérik, visszamenőlegesen semmisítsék meg az érintett törvényeket és módosításokat.

Sereg András, az Alkotmánybíróság sajtófőnöke kérdésünkre elmondta, április 7-én már tárgyalták az ügyet, de még nem hoztak döntést. Az AB teljes ülése cikkünk írásakor még tartott.

Közben a leköszönő köznevelési államtitkár, Hoffmann Rózsa és Marekné Pintér Aranka, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) vezetője múlt szerdán írt levelet (pdf) az iskoláknak, amelyből kiderül, hogy csak szűrt listáról – „Javasolt kiadványok listája” – rendelhetnek könyveket a pedagógusok. Ez többek szerint sérti a 2011-es köznevelési törvényt, mely szerint a tanároknak joguk van megválasztani saját tankönyveiket.



Munka, hiába?

„Egymillió forintot költöttünk arra, hogy bekerüljünk az új jegyzékbe. Nem értem, miért adtak lehetőséget az átdolgozásra, ha nem szerepelünk a listán. Ez nem ajánlott lista, hanem kizáró, mivel az állami iskolák nem rendelhetnek más könyveket. Erre nem voltunk felkészülve” – mondta kérdésünkre Szarvas-Ballér Judit, a Dinasztia Tankönyvkiadó Kft. ügyvezető igazgatója, a törvényi előírások miatt márciusban 31-én megszűnt Tankönyves Vállalkozók Országos Egyesületének volt elnöke. Az AB elé ma kerülő panasszal kapcsolatban azt mondta, nem nyilatkozhat – de tudomása szerint a magánszemélyek közül van, aki Strasbourgig, az Emberi Jogok Európai Bíróságára viszi az esetet.


Mit tárgyal pontosan ma is az AB?

A 2012-es indítványt benyújtók szerint „jelentős érdeksérelem mellett” az állam monopóliumot vezetett be, és így korlátozza a belépést a szabad piacra. Ez – mint a panaszosok érvelnek – egyebek között sérti a vállalkozás szabadságát és a tisztességes gazdasági versenyt, és a korábbi befektetések értéke is „jelentősen csökken”. Vagyis az állam „ajánlott” listáján saját tankönyveit  teszi kötelezően választhatóvá – ehhez, mint a múlt héten írtuk, tulajdonképpen megvette az Apáczai Kiadó és Könyvterjesztő Kft.-t. Az alkotmánybírósági indítvány benyújtói mindemellett hiányolják a szakmai egyeztetéseket is.


A választás illúziója, gyorsított menet

A Hoffmann és Marekné aláírásával ellátott április 9-i levélben a „Javasolt kiadványok listája” az állami iskolákra vonatkozik, tehát az egyházi iskolák például szabadon választhatnak. A 1–12. évfolyamnak ajánlottak között nagyrészt az Apáczai és a szintén állami Nemzeti (Nemzedékek Tudása) Kiadó könyvei szerepelnek. A levélből az derül ki, hogy a KLIK a javasolt listán szereplő könyvek rendelésére ad engedélyt. A listáról választani április 15-ig, vagyis holnapig lehet, a rendelés határideje április 30., a módosításé június 30., a pótrendelésé pedig szeptember 5.



A rokonszenves Hitler

A tankönyvjegyzéket (böngészhető itt) tartalmi szempontból is kifogásolják a szakértők. Szakemberek szerint minden szakmaiságot nélkülöz a nem tudni, milyen szempontok szerint és kik által összeállított lista – írja mai cikkében a hvg. Bánhegyi Ferenc nyolcadikosok számára írt történelemkönyvével kapcsolatban például a Történelemtanárok Egylete (TTE) egy korábbi tanulmányában írta (pdf), hogy annak alapján Hitlert akár rokonszenvesnek is találhatják a diákok. A TTE és a Hajnal István Kör április 13-i állásfoglalásában a teljes listáról egyebek között azt írja: „elfogadhatatlan, hogy az állami iskolákban a következő tanévre csupán 2 vagy 3 tankönyv közül lehet választani”. Szintén tegnap kezdtek tiltakozni a lista ellen történészek és társadalomtudósok. Online petíciójuk szerint „szakmailag súlyosan kifogásolható eredmény született”.


A választások után

Azért csúszhatott a választások utánra a tankönyvterjesztés beindítása, hogy a kormány a korábbi, őszi kaotikus helyzet botrányait elkerülje – írta az Index februárban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) tankönyvrendelete alapján. A korábbi gyakorlat szerint már decemberben elérhető volt az a lista, amelyből az iskolák február végéig rendelhettek, tavaly pedig februárban jelent meg a jegyzék, és március végéig lehetett rendelni. Most tovább csúsztak a határidők, miközben itt a húsvét, április 17. és 22. között tavaszi szünet van az iskolákban.

Tavaly ősszel hetekkel a tanítás elkezdése után sem érkeztek meg a tankönyvek. Idén is a Kello felel a rendelésekért és a terjesztésért.

Cserélődő hatalom az oktatás terén

A Hoffmann mellett a listát író Marekné valószínűleg nem marad sokáig a KLIK élén – értesülések szerint Áder János húga, Pölöskei Gáborné válthatja. Eközben Pálinkás József akadémiai elnök önálló felsőoktatási minisztériumért lobbizik, Hoffmann Rózsa helyére pedig Hoppál Péter vagy Sipos Imre kerülhet . Minderről részletesebben itt írtunk.


lemondottemar.hu

hoffmann


Hoffmann szerint kevesebb, de jó

Hoffmann Rózsa múlt csütörtökön beszélt a tankönyvrendelés indulásáról. Azt mondta, kevesebb, de garantáltan jó minőségű könyvekből tudnak választani az iskolák, és jóval olcsóbbak lesznek a kiadványok. Szerinte az eddigi tankönyvpiac nem hozta meg azt a várt eredményt, hogy az árakat letörje, így a családoknak komoly anyagi terheket kellett vállalniuk. „Minden esély megvan arra, hogy szeptember 1-jén nyugodtan és új tankönyvekkel indulhasson a tanév” – mondta.


Már az ellenzék is

A Demokratikus Koalíció mai közleményében tiltakozik a javasolt kiadványok listája ellen. Azt írja, arról „lemaradtak a legszínvonalasabb, az évek során kitűnően bevált tankönyvek, miközben felkerültek rá gyanús szellemiségű, elfogadhatatlan színvonalú munkák”.

A Magyar Liberális Párt szerint a tankönyvrendelet a diákok jogait és érdekeit súlyosan sérti a  tankönyvválasztás szabadságának megszüntetésével. Mai közleményükben azonnali visszavonást követelnek az EMMI-től.

A Magyar Szocialista Párt is ma reagált: „... alapvetően az államosított tankönyvellátás rendszere rossz, mert indokolatlanul szűkíti a pedagógusok mozgásterét azzal, hogy egy rossz hagyományt visszaállítva tollba mondja a tanároknak, miből taníthatják a gyerekeket” – írják.

A Lehet Más a Politika március elején nyilatkozott a tankönyvrendszerrel kapcsolatban, kiemelve a szűkös határidőket: „az LMP korábbi adatkéréséből kiderült, hogy 2013-ban több mint 600 ezer tankönyv nem érkezett meg időben az iskolákba.”