Kötelező lenne a közszolgálati egyetem a vezető közszolgáknak

Fotó: MTI / Máthé Zoltán

-

Még a nagyköveti kinevezésekhez is feltétel lenne egy előterjesztés szerint.


2023. január 1-től csak az tölthet be vezető pozíciót a közigazgatásban, aki elvégezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemrég indult államtudományi mesterképzését – írja az Index a birtokába került kormányzati előterjesztések alapján.

A Lázár János és Trócsányi László miniszterek által jegyzett tervezet szerint ez az előírás vonatkozna

  • a minisztériumi vezetőkre, az államtitkárokra és helyettes államtitkárokra,
  • az állami intézményeknél dolgozó főigazgatókra és igazgatókra,
  • a hivatalvezetőkre,
  • a központi államigazgatási szerv vezetőjére,
  • a külképviseletek vezetőire.

A javaslat szerint a pozíciók betöltésénél a jogász végzettség mentességet adna az NKE-s diploma megléte alól, azonban ezzel több minisztérium sem értett egyet. Így a dolog még nem lefutott.


Nem árt igyekezni

Az intézkedést nem felmenő rendszerben léptetnék életbe: az összes, már hivatalban lévő közszolgálati vezetőnek úgy kell készülnie, hogy meg kell szereznie a papírt 2023-ig, ha meg akarja őrizni pozícióját. A javaslat szerint "a 2017-ben, illetve 2018-ban megkezdett képzések már 2021-2022-ben befejezhetőek". Az államtudományi mesterszak képzési ideje 5 év, a másoddiplomás hallgatók esetén kreditbeszámítással 3-4 évre csökkenhet.

A Földművelésügyi Minisztérium felvetette, hogy a jelenleg vezetői pozícióban lévők előnyben részesülhetnének a felvételi eljáráskor, az előterjesztők pedig ezt támogathatónak tartották.


Törvényt kell módosítani

Lázár és Trócsányi tervének közigazgatási egyeztetése az idén augusztus 3. és 7. között zajlott, 16-án államtitkári értekezleten, 29-én pedig a kormány stratégiai kabinetjének ülésén is megtárgyalták. Az nem tudni, hogy a szerdai kormányülésen is tárgyaltak-e róla.

Az egyik előterjesztéshez ("Az államtudományi képzési terület képesítéseinek a közigazgatásban történő bevezetésével kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról") elég a kormány döntése, a másik előterjesztésről ("Az okleveles államtudományi mester szakképzettség előírásával kapcsolatos egyes törvények módosításáról") viszont a parlamentnek is szavaznia kell.

A változtatásra az indoklás szerint azért van szükség, mert "az állam és a kormányzás szerepe a társadalmi és gazdasági problémák megoldásában világszerte erősödik. Az államépítés, a jó és hatékony kormányzás és a közszolgálat egyre fontosabb szerepet tölt be a nemzeti érdekek védelmében.


Az államépítés fokozódó feladata sürgeti a kormányzásban és a közigazgatásban szakmai vezetői feladatokat ellátó személyzet professzionális felkészítését, ezt a célt szolgálja az államtudományi mester szakképzettség bevezetése a közigazgatási vezetői előmenetel rendszerébe

– olvasható a Lázár-Trócsányi-féle írásban.

Az egyik tervezet szerint az NKE-s államtudományi diploma előnyt jelenthetne jegyzői, aljegyzői (illetve főjegyzői és főjegyző helyettesi) kinevezéskor: ha több jelöltet egyformán alkalmasnak találnak, akkor előre kell rangsorolni azt, aki elvégezte a képzést.


Elvárás

Orbán Viktor már februárban beszélt erről a tervéről. "Valamennyi állami vezető részesüljön államtudományi képzésben, legyen szó területi vagy központi szerv vezetőjéről, ez a kormány célja" – mondta a kormányfő.

Orbán szerint az államtudományi képzés átalakításával olyan közigazgatási tisztségviselőket kell képezni, akik a szakmai tudásuk mellett elkötelezettek a nemzeti érdek képviselete, a morális tartás és a köz szolgálata iránt.